Ma összefoglaljuk a 18.fejezetet, következő órán dolgozatot írunk belőle

Összefoglalás:

18. fejezet: Végkövetkeztetés – a tökéletes lemondás

  1. Fejezet fontosabb versei:

18.54. brahma bhūtaḥ prasannātmā
18.55. bhaktyā mām abhijānāti
18.65. man manā bhava mad bhakto
18.66. sarva dharmān parityjajya

  1. A fejezet tartalma (Bg. szerint):

Kr̥ṣṇa elmagyarázza a lemondás jelentését, és arról beszél, milyen hatással vannak a természet kötőerői az ember tudatára és tetteire. Elmondja, mi a Brahman –megvalósítás, beszél a BG.dicsőségéről és végkövetkeztetéséről: a vallás legmagasabb rendű formája, az Úr Kr̥ṣṇa előtti abszolút, feltétlen, szeretetteljes meghódolás, ami megszabadítja az embert minden bűntől, teljes megvilágosodással áldja meg, és képessé teszi arra, hogy visszatérjen Kr̥ṣṇa örök lelki hajlékára.

  • A versek összefoglalt tartalma:

1-12. vers        A tökéletes lemondás

  • Arjuna kérdezi Kr̥ṣṇat, hogy mi a lemondás, és mi a célja a lemondott életrendnek, a sannyásának
  • Sannyāsa:
    • felhagyni az anyagi vággyal végzett tettekkel
  • Tyāga (lemondás):
    • feladni valamennyi tette gyümölcsét
    • 3-féle tyāga: mindhárom nagyon tisztítóan hat még a nagy lelkekre is
      • yajña (áldozat)
      • dāna (adományozás)
      • tapaḥ (vezeklés)
  • kötelességek végrehajtása a3 kötőerőben
    • ragaszkodás nélkül, kötelességből végrehajtva: jóság
    • illúziótól megtévesztve megválni a kötelességektől: tudatlanság
    • testi kényelmetlenségtől tartva, vagy mert fáradságosak, megválni tőlük: szenvedély. (nem vezet fejlődéshez a lemondás terén)
    • Jóságban végzett lemondás:
      • nem gyűlöli a kedvezőtlen tetteket
      • nem ragaszkodik a kedvezőhöz
      • nincsenek kétségei a tetteket illetően
    • igazi lemondás:
      • képtelenség a tettekről lemondani
      • a tettek gyümölcseiről kell lemondani
    • aki nem él lemondásban, annak tettei:
      • kedvező
      • kedvezőtlen
      • mix gyümölcsöt teremnek
      • a lemondott rendben élőkre nem vár ilyen eredmény, mely szenvedéssel vagy élvezettel jár

13-18. vers      A sāṅkhya és vedānta végkövetkeztetése

A tettek végrehajtásának 5 tényezője, mely minden helyes és helytelen tettet végrehajt testtel, beszéddel, elmével:

  • cselekvés helyszíne (test)
  • a végrehajtója
  • az érzékek
  • törekvés fajtái
  • Felsőlélek

Nem kötik le tettei azt, aki:

  • nem a hamis ego ösztönöz
  • értelme mentes az anyagi kötelékektől

A tett 3 ösztönző tényezője:

  • tudás
  • tudó
  • tudás tárgya

A tett 3 összetevője:

  • érzékek
  • cselekedetek
  • cselekvő

19-40. vers      A három kötőerő:

Nincs olyan lény az anyagi világban, aki mentes lenne a kötőerők hatásától

 JÓSÁGSZENVEDÉLYTUDATLANSÁG
TUDÁS
(jñāna)
minden élőlényben az egy, osztatlan lelki természetet látja, mégha azok sok formában is jelennek megkülönböző testekben különböző élőlényeket látaz igazságról mit sem tudó, csekély ismeret, vonzódás egy bizonyos fajta munkához, mintha az az egyetlen lenne
TETT
(karma)
szabályozott tett, gyümölcsöző eredményre nem vágyva, ragaszkodás, vonzódás, gyűlölet nélkül végrehajtvanagy erőfeszítéssel, a vágyak kielégítését óhajtva, hamis egóból származó tettekillúzióban, az írások utasításait mellőzve, a kötöttséget figyelmen kívül hagyva, nem törődve azzal, hogy másoknak ártalmas és szenvedést okoz
CSELEKVŐ
(kartā)
a kötőerőktől és hamis egótól megszabadulva nagy elszántsággal és lelkesedéssel végzi kötelességét, nem ingatja meg sem siker, sem kudarcaki ragaszkodik a tettekhez és azok gyümölcseihez, élvezni akarja azokat, mohó, irigy, tisztátalan, öröm és bánat befolyásolása alatt állaki olyan munkát végez, ami ellenkezik az írások parancsaival, materialista, önfejű, csaló, jól ért mások megsértéséhez, lusta, állandóan mogorva, halogató
MEGÉRTÉS
(buddhi)
tudja, mit kell tennie, milyen tettől kell tartózkodnia, mitől kell félnie és mitől nem, mi az, ami leköti és mi az, ami felszabadítjanem tud különbséget tenni a vallás és vallástalanság közt, a végrehajtandó és elkerülendő tettek köztaz illúzió és sötétség hatása miatt a vallástalanságot vallásnak, és a vallást vallástalanságnak véli, mindig rossz irányba törekvő
ELTÖKÉLTSÉG/ HATÁROZOTTSÁG
(dr̥ddhi)
töretlen határozottság, yoga általi rendíthetetlenség, fegyelmezi az elme, az élet és érzékek működésétaz embert szorosan a vallás, anyagi gyarapodás, érzékkielégítés terén elérhető gyümölcsöző eredményhez kötinem képes túljutni az álmon, félelmen, bánkódáson, mogorvaságon, illúzión
BOLDOGSÁG (sukha)kezdetben méregnek tűnik, végül nektárrá válik, ráébreszti az embert az önmegvalósításraaz érzékek és érzéktárgyak kapcsolatából meríti, az elején nektár, később méregnek tűniknem törődik az önmegvalósítással, az elejétől a végéig illúzió, alvásból, tunyaságból, tévhitből születik

41-48. vers      Az igazi lemondás

  • a varnákat a kötőerők szerinti természetükből eredő tulajdonságok különböztetik meg egymástól
  • mindenki elérheti a tökéletességet, ha a rá jellemző kötőerő szerinti munkát végzi, ha
    • a mindent átható Urat imádja
    • nem éri visszahatás, ha az előírt kötelességét végzi az ember még tökéletlenül is (másokét végezni tökéletesen: jár érte visszahatás)
    • nem szabad feladni a természetünkből fakadó munkát, még ha az hibákkal teli is
BrāhmaṇákKṣatriyákVaiśyákŚudrák
nyugodtság, önfegyelmezés, vezeklés, tisztaság, béketűrés, becsületesség, tudás, bölcsesség, vallásossághősiesség, erő, elszántság, leleményesség, bátorság a csatában, negylelkűség, vezetőképességföldművelés, tehénvédelem, kereskedés,kétkezi munka, mások szolgálata

49-63. vers      A jñāna-yoga, a karma-yoga és az aṣṭānga-yogától a tiszta odaadó szolgálatig

  • legtökéletesebb állapot elérése (visszahatásoktól mentes)
    • önfegyelmezett
    • nem ragaszkodik
    • nem törődik az anyagi élvezetekkel
    • lemondást gyakorol
  • tökéletesség legfelsőbb szintje (Brahman: önmegvalósítás)
    • értelme által megtisztult
    • elméjét eltökéltséggel fegyelmezi
    • eltávolodott az érzékkielégítés tárgyaitól
    • megszabadult a ragaszkodástól és gyűlölettől
    • magányos helyen él
    • keveset eszik
    • test, elme, beszéd fegyelmezése
    • mindig transzba merül
    • lemondást gyakorol
    • mentes a hamis egótól, büszkeségtől
    • nem vágyik testi erőre
    • megszabadult a kéjtől, dühtől
    • nem fogad el anyagi dolgokat
    • mentes a hamis birtoklásérzettől
    • békés
  • Brahma-bhūta szint jellemzője
    • megvalósítja a Brahmant
    • teljes boldogság önti el
    • nem bánkódik
    • nem vágyakozik
    • egyenlő minden élőlénnyel szemben
    • tiszta odaadó szolgálatot képes végezni: beléphet Isten birodalmába
  • Kr̥ṣṇa utasításai
    • minden tettben bízzuk magunkat Őrá
    • dolgozzunk az Ő védelme alatt
    • tudatunk merüljön el Benne az odaadó szolgálat hatására
    • így kegyéből legyőzhető a feltételekhez kötött élet minden akadálya
    • ha ezt megtagadja Arjuna, elveszett, de természete úgyis harcra fogja kényszeríteni
    • hódoljunk meg a mindenki szívében levő Úrnak, mely hatására béke áraszt el és elérhetjük a birodalmát
    • ez a még bizalmasabb tudás, ezután Arjuna cselekedjen belátása szerint

64-71. vers      Végkövetkeztetés

  • legbizalmasabb tudás:
    • gondolj mindig Rám
    • légy a hívem
    • imádja engem
    • ajánld tiszteletedet Előttem

így kétségtelenül eljutsz Hozzám, megígérem, mert nagyon kedves barátom vagy

  • minden dharmát fel kell adni és egyedül Kr̥ṣṇának meghódolni, a visszahatásoktól Kr̥ṣṇa megszabadít
    • ezt nem szabad átadni azoknak, akik:
      • nem önfegyelmezettek
      • nem odaadóak
      • nem végeznek odaadó szolgálatot
      • irigyek Krisnára
  • aki ezt a bhaktáknak elmagyarázza:
    • eljut a tiszta odaadó szolgálatig és végül Krisnáig
    • ez a legkedvesebb szolgája Krisnának
    • aki tanulmányozza e szent párbeszédet: az értelmével imádja Krisnát
    • aki hittel, irigység nélkül hallgatja: megszabadul a bűnös visszahatásoktól és eljut a mennyei bolygókra

72-78. vers      Befejezés

  • Arjuna készen áll a harcra szilárd döntésében
  • Sanjayát az extázis keríti hatalmába Kr̥ṣṇa és Arjuna párbeszédét hallgatva
  • ahol jelen van Kr̥ṣṇa és Arjuna, ott jelen van a gazdagság, győzelem, erő és erény

Hasonló bejegyzések