2. fejezet összefoglalás

  1. Fejezetek fontosabb versei:

2.7. kārpaṇya doṣopahataḥ svabhāvaḥ
2.12. na tv eváham
2.13. dehino’smin yathá dehe
2.14. mátrá-sparsás tu kaunteya
2.20. na jáyate mriyate vá kadácin

2. A fejezet rövid tartalma (Bg. szerint):

Arjuna meghódol az Úr Krisna előtt, és a tanítványa lesz. Krisna az átmeneti anyagi test és az örök lélek közötti alapvető különbségről tanítja őt. Beszél a lélekvándorlásról, a Legfelsőbb önzetlen szolgálatának természetéről és az önmegvalósítást elért ember jellemzőiről.

  • 3. A fejezet fontosabb tartalmi részei:

  • Arjuna tovább sorolja a harc elleni érveit, de mivel nem tudja, hogyan cselekedjen, ezért meghódol Kr̥ṣṇa előtt
  • Kr̥ṣṇa a tanításaival a harcra buzdítja Arjunát Elmondja, hogy az anyagi test múlandó, míg a lélek örök, s a halál csupán a lélek vándorlása az egyik testből a másikba. Mivel a lélek soha nem pusztul el, így Arjuna sem fogja a lelket megölni.
  • Ha Arjuna harc közben meghal a csatatéren, akkor a mennyei bolygókra kerül. Ha megnyeri a csatát, akkor földi királyságban lesz része. Ha elhagyja a csatamezőt, akkor szégyen vár rá.
  • Ha Arjuna nem ragaszkodik a harc eredményéhez, hanem elméjét Kr̥ṣṇára rögzíti, akkor nem érik anyagi visszahatások.
  • Arjunának felül kell emelkednie a Védák anyagias célokat javasló utasításain.
  • Az odaadó tudatú embert nem érik visszahatások, s visszatér a lelki világba
  • Arjuna négy kérdést tesz fel a lelki személyről (mik az ismertetőjelei, hogyan beszél, hogyan ül, hogyan jár?)
    • Ismertetőjelei: Lemond az érzékkielégítésről, az önvalóban leli örömét (2.55)
    • Viselkedése és szavai: nem zavart, nem ujjong, nem fél, nem dühös, nem dicsőíti és nem bírálja a jót és a rosszat, ami éri (2.56-57)
    • Viselkedése, amikor érzékeit távol tartja az érzéktárgyaktól: Magasabbrendû íze miatt szilárd marad a Kr̥ṣṇa-tudatban. (2.58-63)
    • Érzékeinek lefoglalása: A ragaszkodástól és ellenszenvtől mentes, kívánságok nélkül él, a Legfelsőbbel kapcsolatban cselekszik. (2.64-71)
  • Az ilyen tulajdonságokkal rendelkező személyek eljutnak Isten birodalmába. (2.72)
  • Az érzékeket úgy tudjuk irányítani, ha értelmünket Kr̥ṣṇára rögzítjük, s nem az érzékek tárgyain elmélkedünk.
  • 4. A versek összefoglalt tartalma:

1-10. vers: Arjuna meghódol Kr̥ṣṇa előtt

  • Kr̥ṣṇa felhívja Arjuna figyelmét rá, hogy szégyenhez vezet, ha lemond a kötelességéről
  • Arjuna további kételyei:
    • feljebbvalók imádata helyett harcolni ellenük nem dharmikus
    • inkább koldulva élne, mintsem harcolna ellenük
    • egyik sem jobb, ha győznek, vagy ha vesztenek
  • Arjuna meghódol, megfogalmazza tehetetlenségét, Kr̥ṣṇa-t felkéri, legyen a guruja
  • Arjuna elméjét elborítja a bánat és kijelenti, hogy nem fog harcolni

11-30. vers     A lélek számára nem létezik halál

  • a bölcsek nem keseregnek sem élő, sem halott felett
  • múltban, jelenben, jövőben is örökké élünk
  • a lélek állandóan vándorol (gyermekkortól öregkorig, halál után másik testbe), a józant nem téveszti ez meg
  • el kell tűrni a kettőségeket (nyár-tél, boldogság-boldogtalanság) érzékfelfogásból erednek, nem szabad, hogy megzavarjanak
  • felszabadulásra méltó, aki rendíthetetlen marad boldogság és boldogtalanság esetén is
  • az anyagi test: nem állandó, a lélek pedig változatlan
  • a lélek, ami áthatja a testet:
    • elpusztíthatatlan
    • halhatatlan
    • senki sem tudja megsemmisíteni
  • a test mindenképp megsemmisül
  • az önvaló (lélek) nem gyilkos és nem is ölhető meg
  • a lélek:
    • elpusztíthatatlan
    • örök
    • megszületetlen
    • változatlan
  • elnyűtt ruhák levetésének példája: a lélek is így cseréli le a testet, ha az már elnyűtt, hasznavehetetlen
  • a lelket:
    • fegyver nem pusztíthatja
    • tűz nem égetheti
    • víz nem nedvesítheti
    • szél nem száríthatja
  • a lélek:
    • törhetetlen
    • feloldhatatlan
    • nem lehet megégetni
    • felszárítani
    • örökké ugyanaz
    • örökkévaló
    • mindenhol jelen van
    • változatlan
    • rendíthetetlen
    • láthatatlan
    • felfoghatatlan
    • változhatatlan
  • Emiatt nem szabad bánkódni miatta
  • a megszületett számára biztos a halál, s halála után megszületik kétségtelenül
  • kezdetben minden lény: megnyilvánulatlan, majd megnyilvánul, majd újra megnyilvánulatlan lesz
  • lelket egyesek
    • csodálatosnak látják
    • mások olyannak írják le
    • mások azt hallják róla
    • mások nem értik, még ha hallottak is róla
  • nem érdemes egy élőényért sem bánkódni, hiszen a testben lakozót nem lehet elpusztítani

31-38. vers     A kötelességünk elvégzésének és elmulasztásának eredménye

  • egy ksatriya számára a legjobb elfoglaltság: harcolni a vallásos elvekért
  • lehetőség a mennyei bolygókra kerülésre
  • ha nem követi a dharmáját, akkor bűnt követ el, ami a harcosi hírnév végét is jelenti
  • ez szégyenhez vezet, ami egy tiszteletreméltó embernek a halálnál is rosszabb
  • a hadvezérek, akik eddig felnéztek rá, most azt gondolják, hogy Arjuna fél, és jelentéktelen személyiségnek hiszik majd
  • ellenségei gúnyt űznek majd belőle
  • ha megölik a csatamezőn: mennyei bolygók, ha győz: földi királyság a jutalom
  • harcolj a harc kedvéért, ne gondolj a nyereségre, veszteségre, így sosem fogsz bűnt elkövetni

39-53. vers     Harcolj visszahatások nélkül!

  • eddig az elemző tanulmányozás (sānkhya) által mondta el Krisna a tudást, most a gyümölcsökre nem vágyó cselekvés (budhir yoge) szerint. Ha eszerint cselekszel, megszabadulsz a munka (karma) bilincseitől (bandha).
  • ebben a cselekvésben nincsen veszteség, egy kis fejlődés is megvéd a félelem legveszélyesebb fajtájától
  • akik ezt az utat járják, szilárdak, eltökéltek, akik határozatlanok, szétszórt értelműek
  • a Védák virágos (hízelkedő) szavai más folyamatokat is ajánlanak azoknak, akik az érzékkielégítéshez vonzódnak
  • ezeknek az emberekben sosem ébred szilárd eltökéltség, hogy az odaadó szolgálatot végezzék.
  • a Védák a 3 kötőerőről írnak, emelkedj a kötőerők fölé, légy szilárd az önvalóban
  • ha valaki ismeri a Védák szándékát, eléri a célját is (nagy víztároló és kis kút példája)
  • előírt kötelességed végzésére jogod van, de a tetteid gyümölcsére nem tarthatsz igényt
  • (nem te okozod a következményeket, ne hanyagold el a kötelességedet)
  • yoga: kiegyensúlyozottság, amikor megingathatatlan valaki, nem ragaszkodik se sikerhez, se kudarchoz
  • az odaadó szolgálatból származó erővel távol kell tartani minden emberhez nem méltó tettet. Akik élvezni akarják a munkájuk gyümölcsét, fösvények (kripana
  • az odaadó szolgálatot végző megszabadul mind a jó, mind a rossz tettei visszahatásától
  • ez a felszabadult állapot megszabadít a szenvedésektől, illúziótól
  • isteni tudat: amikor már nem ingatnak meg a Védák virágos szavai, csak az önmegvalósítás érdekli

54-72. vers     Válj szilárddá a Kr̥ṣṇa-tudatban!

  • Arjuna kérdezi, hogyan ismerhető fel az isteni tudatra szert tett ember?
  • amikor az ember lemond az érzékkielégítés utáni vágyról és elégedettséget érez, akkor tiszta transzcendentális tudata van
  • akit nem ingat meg semmi, nem ujjong és nem panaszkodik
  • aki képes úgy visszavonni érzékeit az érzékszervek tárgyairól, mint a teknősbéka húzza be páncéljába a végtagjait
  • ha valaki csak eláll az érzéki örömöktől, a z utánuk való vágya még megmaradhat. Ha azonban magasabbrendű ízt tapasztal (param dr̥ṣṭā), akkor fel tud hagyni az érzékkielégítéssel
  • az érzékek olyan erősek, hogy bárki elméjét el tudják ragadni
  • rendíthetetlen értelmű: aki meg tudja zabolázni az érzékeket és Krisnára szögezi tudatát
  • A leesés folyamata:
    • érzéktárgyakon meditálni
    • ragaszkodás ébred irántuk
    • ragaszkodásból vágy lesz
    • a vágyból düh lesz
    • a dühből illúzió
    • illúzióból emlékezetzavar
    • elvész az értelem
    • visszasüllyedés az anyagi lét mocsarába
  • Úr teljes kegyét elnyeri, aki uralkodik az érzékein, mentes a ragaszkodástól és ellenszenvtől
  • aki ily módon elégedett annak, megszűnik a 3-féle szenvedés, szilárd értelemre tesz szert
  • boldogságot elérni békésen lehet, de akinek elméje nem szilárd és értelme nem transzcendentális, az nem lehet békés
  • ha az elme az érzékekre összpontosít, akkor az értelmét el tudják ragadni az érzékek (erős szél és a vízen lévő csónak példája)
  • ezért ha érzékeszerveinket távol tartjuk az érzéktárgyaktól, akkor az értelem rendíthetetlenné válik
  • a fegyelmezett embernek befelé tekintenek, mások figyelme kifelé irányul. (Éjszaka és ébredés hasonlata)
  • béke képlete: az éri el, akit nem zavarnak meg kívánságai özöne, nem igyekszik őket mindenáron megvalósítani (óceán és beléömlő folyók példája)
  • a békét az éri el, aki
    • megszabadult az érzékkielégítésre irányuló vágyaktól
    • kívánságok nélkül él
    • megvált minden birtoklásérzettől
    • mentes a hamis egótól
  • ezen az úton az ember megtéveszthetetlenné válik

Hasonló bejegyzések