»
S
I
D
E
B
A
R
«
A természet gurui – A méhek
2011 11 05 by premamoya
A méhek

A méhek

A méheknek megközelítőleg 20.000 fajtáját ismerjük. Ezek között vannak olyanok, melyek magányosan élnek (pl.: pipacsméh), sőt az ivadékaikat nem is maguk nevelik, s nem raktároznak maguknak a nektárból.

A családban élő méhek esetében a nőstény táplálja a “kicsiket”, azok kifejlődése után is együtt maradnak. Munkamegosztás van közöttük, mint minden rendes családban. Ennek alapja a testfelépítésük eltérő jellege. Ezekre a fajtákra általánosan jellemző, hogy felhalmoznak a készleteikből.

A védikus írások ezzel összecsengő csoportosítása szerint például a bhramara (egy nagy fekete méh) nem gyűjtöget, hanem virágról virágra szállva csak annyi nektárt szed össze, amennyit aznap el tud fogyasztani. A méhek egy másik fajtájára pedig példa a maksika, amelyik a nektárt gyűjtögetve feldolgozza azt, s hosszabb időre felhalmozza a mézet.

Hasonló módon láthatjuk ezt az eltérő viselkedést az emberi társadalomban is, vannak akik felhalmoznak, s vannak olyanok, akik pedig nem így tesznek. Ha feleslegesen túl sok anyagi dolgot gyűjtünk, akkor folyamatosan aggódni fogunk amiatt, hogy ne veszítsük el azt. Ez a stressz pedig betegségek elindítója lehet. Erre szokták mondani, hogy jó néhányan tönkre teszik az egészségüket, hogy sok pénzt keressenek, majd pedig ugyanezt az összeget a leromlott állapotuk feljavítására költik el 🙂

Fogyasztói társadalmunkban a reklámok folyamatosan arra próbálnak ösztönözni bennünket, hogy akkor leszünk boldogok, ha megszerzünk különböző élvezeti cikkeket. Ez a hamis propaganda a szükségtelen felhalmozás felé tereli a tudatlan tömegeket, akik csalóka örömöket tudnak csak megélni ezen a módon. A boldogság a kapcsolatainkból származik, nem pedig anyagi tárgyakból.Ezért egy intelligens ember nem halmoz fel szükségtelenül semmit. Így a Föld által biztosított javak elegendőek lennének mindannyiunk fenntartásához, s nem lennének emberek éhező milliói.

Akiknek nincs megfelelő pénzügyi lehetőségük arra, hogy a reklámok által gerjesztett vágyaikat árucikkek vásárlásával csillapítsák, azok ettől persze még nem számítanak boldog embernek. Nem attól lesz valaki boldog, hogy szegény, hanem attól, ha nem vágyik szükségtelen dolgokra. Meg kell tehát tisztítani mohó anyagi vágyainkat, s a körülöttünk lévő világ által felkínált forrásokból csak annyit szabad elfogadnunk, ami minimálisan szükséges ahhoz, hogy fenntartsuk létünket.

A védikus írások egyike így fogalmaz: „Az univerzumban minden élő és élettelen az Úr irányítása alatt áll, s minden az Úr tulajdona. Az embernek ezért csak azokat a dolgokat szabad elfogadnia saját szükségleteként, amelyek megilletik, s nem szabad elfogadnia semmi mást, jól tudván, hogy az kihez tartozik.” (Srí Ísopanisad 1. mantra)

Ezt tudjuk tehát megtanulni a méhek kétféle fajtájának példájából.


Hozzászólások

»  Substance: WordPress   »  Style: Ahren Ahimsa