»
S
I
D
E
B
A
R
«
Bemutatkozom – Ramaṇī
2017 05 16 by premamoya
Bemutatkozok - Ramaṇī

Bemutatkozok – Ramaṇī

Ramani, vagyis akkor még Csorba Viktória Budapesten született 14 évvel ezelőtt.

Ő is korán kezdte a szocializálódást egy bölcsődében, ahol inkább a gyerekek helyett a bölcsődés nénik társasága vonzotta. Nagyon szeretett velük, vagyis inkább hozzájuk beszélni. Az óvoda világa szintén magával ragadta, lelkesen járt oda is. Rövid eddigi élete során már négyszer költöztek a családdal, az első ovis korában történt, amikor egy kertes házba költöztek. Majd nem sokkal utána az egyik nagypapához költöztek közelebb.

A nagy fordulat második osztályos korában történt, amikor édesapja a munkatársától elkezdett hallani a Krisna-tudatról és nemsokára Jitendriya prabhu kedves törődésének köszönhetően egyre gyakrabban ellátogattak a vasárnapi programokra is. A kis Viktóriát a templom szépsége, Guna-grahi dāsa kedvessége és az újdonság elsöprő erejével ható japázás nyűgözte le. A nevét is Guna-grahi dāsától kapta, és a család az ő tanácsadói csoportjának tagjává váltak. A szülei úgy döntöttek, hogy többet már nem szeretnék nem Krisna-tudatos iskolába járatni a gyerekeket, így Ramaṇī a testvérével együtt az akkoriban induló pesti Krisna-tudatos iskola tanulói lehettek. A tanulásra szánt termeket eleinte a pesti templom biztosította, majd hamarosan elkészült az iskola épülete. Ekkor történt meg a harmadik költözésük, hiszen szerettek volna közelebb lakni a templomhoz. Ramaṇī, hogy legyen osztálytársa, egyszerre járta ki a 3. és a 4. osztályt különösebb nehézségek nélkül.

Majd hirtelen fordulattal megkezdődött a negyedik költözés az év nyarán, vagyis Krisna áldásával gyorsan találtak Somogyvámoson egy házat és Ramani az ötödik osztályt már a Krisna-völgyi gurukulában járhatta.
Krisna-völgy szépsége és csendje kezdettől fogva magával ragadta, örült, hogy elköltöztek a nagyvárosból. Elmondása szerint eleinte nagyon nehéz volt beilleszkednie, de most már más a helyzet, hiszen több értékes barátot is a magáénak mondhat.

Táncos múltját (Pesten Gitāvaliék tánccsoportjába járt) itt is kamatoztathatta, hiszen Ananya-gopī mātājī is ideköltözött, így elkezdhette őket indiai táncra tanítani. A zene több téren is ott van az életében, szereti a bhajanokat (jól tud harmóniumon és mṛdaṅgán játszani) a harināmákat is, és nemrég hallhattuk egy szombati kīrtanán is, hogy nagyon szépen énekel.
A művészetek más ágai sem állnak távol tőle, hiszen ékszereket is szeret készíteni, illetve el tudja képzelni, hogy felnőtt korában esetleg a művészeti munkálatokban segítve szolgálná Rādhe Śyāmát.

Sokoldalúságát mutatja, hogy mindezek mellett szeret olvasni is, kedvenc könyve a Nava Vraja-mahimā, saṅkīrtanázni is lelkesen megy, ha van rá lehetőség, és ne felejtsük el azt sem, hogy nyelvtehetségnek is mondható. Könnyedén veszi a szanszkrit bonyolultságának akadályait és az angolóra is az egyik kedvenc tantárgya a nyelvtan és a bhajan mellett.
Élete legnagyobb élménye a 2014-es indiai zarándokút volt!


Hozzászólások

»  Substance: WordPress   »  Style: Ahren Ahimsa