»
S
I
D
E
B
A
R
«
Csaturanga – a sakk őse
2013 02 27 by premamoya
Csaturanga - a sakk őse

Csaturanga - a sakk őse

A napokban érkezett meg az iskolánkba a sakk ősének, a csaturangá-nak egy mai példánya, amit egyik kedves vendégünknek, Szádhana-lílá mátádzsínak köszönhetünk. A sakkjáték Indiából származik, de eredeti neve csaturanga (csatur – ’négy’, illetve anga – ’hadtest’) volt, amit ketten, illetve négyen is játszhattak.

A régi monda szerint e játékot egy bráhmana találta ki, hogy a szeretteinek elvesztésébe belebetegedett uralkodót meggyógyítsa. Jutalmul a királytól csak annyit búzaszemet kért, amennyi a sakktábla 64 mezője kapcsán az alábbi módon számítható: az elsőre egy, a másodikra kettő, a harmadikra négy, vagyis az előzőnek mindig duplája kerül. Az uralkodó hamarosan rájött, hogy nem csak az ő kincstára kevés ehhez, de ennyi búza nincs az egész világon.

A sakk Indiából a perzsákon keresztül arab és török közvetítéssel került át Európába, de ezen vándorútja során több átváltozáson is keresztül ment. Habár a tábla eredetileg is 8×8-as méretű, de egyszínű, nincsenek rajta fehér és fekete mezők. Egy játékos az alábbi figurákkal rendelkezhet: 1 király, 1 elefántharcos, 1 lovas harcos, 1 szekérharcos és 4 gyalogos.

Ez majdnem megfelel egy patti-nak, amely a a védikus hadsereg alapegysége. A bábukat a képeken látható módon kell elhelyezni a lótuszokkal jelölt mezőkre, valamint a királyt a trónust ábrázolóra.

Amit ma bástyának nevezünk, az eredetileg az elefántharcos volt. Furcsálltam is gyerekkoromban, hogy a bástyák nem szoktak a harcmezőn szaladgálni, de most már értem, hogy eredetileg nem így volt, csak a játék kicsit eltorzult formájában jutott el hozzánk. (Sajnos ez történt sok mindennel, amit India adott a világnak). Egyébként ugyanúgy kell vele lépni, mint ahogyan a sakkban megszoktuk.

A király és a huszár is ugyanúgy mozognak, a gyalogosnál pedig csak az a különbség, hogy első lépésként is csak egyet léphet. A futó helyett eredetileg szekérharcos szerepelt, egyes változatoknál pedig hajó. (Ez utóbbi a vízi haderőket szimbolizálta.) A hajó átlósan két mezőnyit léphet, miközben átugorhat egy bábut.

A játék célja, hogy minél többet leüssünk és begyűjtsünk az ellenséges hadtest bábui közül. Itt nincs sakk és matt, az uralkodót is le lehet ütni.

Jelentős különbség még, hogy a csaturangát 2 db négyoldalú dobórúddal játsszák, melynek négy oldalán az ötféle figura látható úgy, hogy a király és a gyalog együtt szerepelnek, míg a többiek külön-külön. A játékosok felváltva dobnak a két kockával. A két kapott ábra határozza meg, hogy melyik két bábuval léphet az illető egyet-egyet. Ha mindkét kockával ugyanazt az ábrát dobja valaki, akkor kettőt léphet azzal a bábuval.

Addig tart a játék, amikor már csak egyetlen játékosnak a bábui maradnak a táblán. A legvégén összeadják a begyűjtött bábuk értékét, és az nyer, akinek a legtöbb pontja van. A pontozás az alábbiak szerint történik: gyalogos – 1 pont, elefántharcos – 2 pont, hajó – 3 pont, ló – 4 pont, uralkodó – 5 pont, 3 uralkodó – 54 pont (ha mindhárom királyt ugyanaz a játékos vette le, miközben a saját uralkodója a táblán maradt).

Ahhoz, hogy két játékos csaturangá-t játsszon otthon, elegendő egy hagyományos sakktábla és a bábuk fele-fele. Mindössze két dobórúdra van szükség, amit egyébként két dobókockával is lehet helyettesíteni, a számokhoz az egyes figurákat rendelve.

Mindenkinek izgalmas csaturanga-játékot kívánunk!


3 hozzászólás  
Candra_dd writes:
február 27th, 2013 at 17:44

De jó!Nisa épp mostanában ismerkedett meg a sakkal, akkor leválthatjuk erre:)Azt hiszem, ez egyszerűbb is lesz neki, no meg nekem is:)

premamoya writes:
február 27th, 2013 at 18:36

Igen, a csaturanga egyszerűbb, mint a sakk, ezért kisebb gyerekek is sikeresebbek lehetnek ebben, miközben a stratégiai érzékük mégis fejlődik. A vezetők, illetve harcosok képzésénél már gyermekkorban jól alkalmazható.

Gaura Gopal das writes:
május 29th, 2013 at 17:04

Polgár Judit sakk alapú iskolai képességfejlesztő programja.
Újra kedvet kaptam a sakkhoz. 🙂
http://www.youtube.com/watch?v=gOauXH_flIQ

Hozzászólások

»  Substance: WordPress   »  Style: Ahren Ahimsa