Föld fejlődéstörténete nyugati szemmel: Ősrobbanás, melynek során a semmiből
megnyilvánult az anyagi univerzum. Először kialakult a Nap, majd a Föld, majd az élet
kezdete. Az első élőlények a tengerben jelentek meg, majd Darwin szerint, aki egy tudós volt,
az egyes élőlények kialakultak egymásból. Több millió évvel ezelőtt megjelentek az első
emberszabásúak (akik hasonlóak voltak az emberekhez, de még inkább a majmokhoz
hasonlítottak), majd körülbelül 5000 évvel ezelőtt a fejlett társadalom (városok, birodalmak).
Azt gondolják, hogy minden egyszer történik meg és nem ismétlődik.

Föld fejlődéstörténete a szentírások alapján: Isten pillantásától megindult az anyagi teremtés,
melyen belül Brahmá teremtette meg az élőlényeket egyszerre. Brahmá fiai, a prajápatik,
vagyis az ősnemzők teremtették meg a különféle fajokat, melyek nem egymásból alakultak ki.
Az időszemlélet ciklikus- visszatérő, körforgásos, állandóan ismétlődik a négy yuga. Fejlett
országok és egyszerű életmódot folytató élőlények mindig léteztek. A majmokhoz hasonlatos
élőlények valószínűleg Hanumán leszármazottai lehetnek, akik félig emberek, félig majmok
voltak.

Nyugati szempontból az emberiség történelme csak 2,5 millió éves, a védikus szentírások
szerint viszont örök.

Írás

Nyugati felfogás szerint az írás előtti kor az őskor, amikor még a fejletlenség miatt nem volt
szükség az írásra (hiszen akkor az emberek csak halásztak, vadásztak, gyűjtögettek). Az írást
akkor kezdték el használni, amikor létrejöttek az első országok. Azt mondják, hogy az írás a
fejlettség jele.

Védikus szentírás szerint a Kali yuga előtti Dvápara yugában azért nem volt szükség írásra,
mert az emberek emlékezete annyira fejlett volt, hogy mindent megjegyeztek első hallásra,
így nem volt szükség írásra. A Kali yuga beköszöntével az emberek emlékező tehetsége
megromlott, így már nem tudták nélkülözni az írást. Tehát az írás a fejletlenség eredménye.

Események


A nyugati történészeknek nagyon fontos, hogy egy esemény mikor történt, mi történt és,
hogy hol történt. A keleti történelem felfogás szerint teljesen lényegtelen, hogy egy adott
esemény mikor történt (lásd Srimad Bhagavatam, ahol mindig ugrálnak az időben, vagy nem
is lehet tudni, hogy vajon melyik yugában történik az adott esemény), mert az igazán lényeges
az, hogy mi történt, és, hogy annak az eseménynek mi a mondanivalója, mi az, ami a
történetben segíti a lelki fejlődésünket.

Történelem korszakai a jelenlegi Kali yugában, egyes népek és vallások időszámítása:
Őskor: kb. 6-4 millió évvel ezelőtt – i.e. (időszámításunk előtt vagy Kr.e.- Krisztus előtt) kb.
4000-3500-ig
Ókor: kb. i.e. 4000-3500 – i.e. 476 (Nyugatrómai Birodalom bukása)
Középkor: i.e. 476 – i.u. (időszámításunk után vagy Kr.u. – Krisztus után) 1492 (Amerika
felfedezése)
Újkor: i.u.1492- 1914 (I. világháború kitörése)
Modernkor: 1914-től napjainkig

Hasonló bejegyzések