Az tavaszi ültetéstől a növények év közbeni gondozásán át a betakarításig minden tennivalót játszva megtanulnak a gyakorlókertben.

Minden évben komoly mennyiségben szokott teremni a biokertünkben. Az itteni  terményekből először viszünk a templomba, hogy megörvendeztessük vele az Úr Krisnát, egy részt az iskolába látogató vendégek kapnak meg adományaikért, a többit pedig egyenlően elosztjuk, és hazaviszik a gyerekek.

Ezeknek a terményeknek az íze nem csak azért különleges, mert Krisna-völgy lelki birodalmában termett, nem csak azért mert bio-módszerekkel termeltük, hanem azért is, mert a gyerekek odaadását lehet közvetlenül megízlelni általuk.

A legutóbbi paradicsomszüret képei is mindent elárulnak:

Azért a legnagyobb részlegünk ez, mivel jelenleg 80 méhcsaládunk van, és családonként most kb. 50.000 méhet számolhatunk. Így a teljes csapat összesen 4 milliót tesz ki.

Védőöltözetbe bújtunk, és megnéztük a kaptárak belsejében található kereteket, amin jól megkülönböztethető volt a méz, a virágpor, és a lépen a méhsejtek. A sejtek között többfélét láttunk, voltak raktárak és bölcsők is.

Megtudtuk, hogy a fiúméhek nem “mérgesek” ránk, mivel nekik nincs is fullánkjuk.

Végezetül lépre csalt bennünket Abhinandana prabhu, amiből a mézet jóízűen elfogyasztottuk. 

Azért hívjuk Tehénvédelmi Központnak, mert ez nem csak egy hétköznapi tehenészet, mivel az itteni szarvasmarhákat nem bánthatja senki még öreg korukban sem. A teheneket az egyik anyánkként tiszteljük , ezért ha már nem is ad tejet, akkor sem pusztítjuk el. És a nyugdíjas ökreink is (még ha nem is tudják már az ekét húzni) azért nyugodtan legelhetnek, hiszen jut nekik elegendő fű a réten.

A mostani alkalommal a bocik ápolásáról tanulhattuk újabb részleteket. A három legkisebb bocink közel egy időben született, jelenleg 7-8 hónaposak. A két kis ökör (név szerint Bala és Déva) az indiai zebu és az alpesi borzderes keveréke, míg a kis tehén (a Priya névre hallgató) tiszta borzderes.

Mielőtt elkezdtük volna a gondozásukat, először jó alaposan megsimogattuk mindegyiket. Aztán a különböző szerszámokkal a fejük tetejétől a farkuk bojtjáig végigkeféltük őket. A patáik letisztításához segítségül hívtuk Antardhí prabhut, s e nagy körültekintést igénylő feladatot vele együtt sikeresen teljesítettük.

A bocik (és persze a gyerekek is ) szemlátomást élvezték ezeket a szeretetteljes pillanatokat.

Először lefeküdtek a papírlapra és körberajzolták a testüket. Aztán elkezdődött a ceruzás vonalak közötti rész kifestése. Úgy tűnik, jól sikerült a mű!

Korábban már beszámoltunk arról, hogy milyen csodálatossá varázsolták a gyerekek a sima cserépedényeket a dekupázs-technikával.

Most ugyanennek a dekorációs eljárásnak egy újabb alkalmazását próbáltuk ki, s ezúttal üvegedényeket díszítettünk ki.

A képek tanúsága szerint rászolgáltak az Ügyes kezek elnevezésre.

A mestermunkákat most a művészekkel együtt is megörökítettük

Úgy tűnik, hogy az iskolánkba látogató vendégeinknek is nagyon megtetszettek e csodálatos ajándékok, mivel már az első hétvégén el is kelt belőlük néhány példány.

Bizonyára mostanra ceruzatartóként, kis virágvázaként, vagy valami más használati tárgyként teljesítenek szolgálatot ezek a kis műalkotások.

Hogy mit lehet varázsolni egy egyszerű agyagedényből, néhány szalvétából kivágott ábra és egy kis ragasztólakk segítségével? Erre a kérdésre az alábbi képek adják meg a választ:

Jól látható, hogy a képek az iskolánk épületét, illetve logóját ábrázolják. Ezek a nem mindennapi ábrák az egyik leglelkesebb segítőnk, Mérő Mátyás műhelyében kerülnek rá egy réteg szalvétára egy igen különleges, titkos technikával.

Ilyenkor kicsik és nagyok tavasztól őszig hetente két alkalommal egy-egy órára közösen vesznek részt a tangazdaságunk munkáiban. ezalatt nagyon sok hasznos ismeretet, termesztési trükköt is elsajátítanak a kertészeinktől, amiket aztán az otthoni kiskertben lehet kamatoztatni.

Első alkalommal az üvegház adott helyett a lelkes ifjú kertészeknek, akik láthatóan nagyon elmerültek a szolgálatban.

A titkos kedvtelés hátterében Pártha prabhu odaadása állt, mivel irányításával a Közterület osztály a napokban  kezdett elültetni Krisna-völgyben kb. 120 db koros fát, kb. 2.000 db cserjét, kb 2.000 db évelőt, kb. 3.000 db erdészeti csemetét, és az erdőinkben kb. 98.000 db egyéb csemetét!!!

E tetemes mennyiségből Krisna-völgy minden területére jutott, s így a mi kis iskolánkhoz is. Az épület északi oldalánál elültettek 3 db törökmogyoró fát, 8 virágos kőrist és 1 db perzsafát.

A képek tanúsága szerint jövő tavasszal gyönyörű liget fog itt állni, és 2-3 év múlva pedig a kis majmoknak álcázott tanulók szüretelhetik majd a mogyorót

Kézműves órán

Legutóbb számlálót készítettünk, amelyet a Hare Krisna mantra éneklése során használunk. Kiderült, hogy külön fortélyai vannak annak, hogyan kell a 20 gyöngyszemet több fonalra úgy felfűzni, hogy a szemek ne csúszkáljanak azon.

Mindenki készített 2 darab számlálót, egyet saját magának, és egyet pedig ajándékba valamelyik családtagnak.

A képek tanúságai szerint nagyon jól sikerültek!

Megtanultuk, hogy:

- mi az a karám, mi a jászol, és mi a vályú.

- melyek azok a tehenek, amiknek már rég volt borjuk, de még mindig adnak tejet.

- az alom a tehenek ágyikója, hogy ne fázzanak fel. Minden nap új almot kell adni nekik, amiből aztán hasznos trágya lesz.

- hogyan kell használni a vasvillát

- miként készül a tehénlepény, amivel ha megszárítjuk, akkor fűteni és főzni is lehet.

- azért kell énekelni a Hare Krisnát, miközben a tehenek mögött megyünk el, hogy ne “tolassanak” ránk:)