Európa Napot ünnepeltünk

Évek óta jó együttműködési kapcsolatban vagyunk az öreglaki Általános Iskolával, ahova legutóbb az Európa Nap alkalmával hívtak meg bennünket, hogy együtt ünnepeljünk.

A program első részében az iskola egyik tantermét kaptuk meg, ahol a tehenészetről tartottunk vetítéses bemutatót az egymást negyedóránként váltó diákcsoportoknak. Meséltünk nekik arról, hogy milyen feladatai vannak egy tehenésznek, milyen termékeket lehet a tejből otthon elkészíteni.

Csodálkozva hallgatták azokat a történeteket, hogy a teheneknek is van egyéniségük, közöttük is vannak ravaszabb, vagy mogorvább személyiségek. A bemutató végén a bátrabb gyerekek megpróbálhatták megfújni a tehénszarv-kürtöt is.

Az országos rajz- és fotópályázatunkról is hírt adtunk nekik, hiszen az is a tehenek védelmével kapcsolatos.

A program végén kaptunk egy kis időt, amit egy zenei bemutatóval (mridanga-show), valamint egy közös énekléssel és tánccal tettünk emlékezetessé. Az iskola közel 120 tanulója lelkesen vett részt e zenés programon.

Videó részlet

[[Show as slideshow]]

Látogatás a tehenészetben

Néhány nappal ezelőtt különleges esemény történt a tehenészetünkben. Az egyik borzderes tehénanyánk, Párvatí iker bociknak adott életet! El is határoztuk, hogy felkerekedünk, és meglátogatjuk őket.

Az iker-ellés nem túl gyakori jelenség a tehenek életében.  A magunk részéről ezt el is tudtuk fogadni látva, hogy mekkora a két kis bika mérete újszülötten

A kicsik szépen szopnak, napról-napra jól fejlődnek. Alaposan megsimogattuk őket, amit nagyon lelkesen fogadtak. Időközben nevet is kaptak, a vörösebb színű lett Aruna, míg a világosabb Utszava.

A fényképezés előtt mondtuk nekik, hogy szépen pislogjanak és mosolyogjanak, mert a honlapon fognak szerepelni. Úgy tűnik, megfogadták a kérésünket

Aztán ha már erre jártunk, természetesen üdvözöltük a többi tehénmamát is a tehenészet melletti karámnál.

A tehenészet felé vezető út sokkal kanyargósabb, mint azt elsőre gondolnánk. Először hancúroznunk kellett egy kicsit a Govardhana-hegy oldalában, majd a vermek tetején kellett átkeltünk. S mivel nem találtunk több megmászni való akadályt, ezért kisétáltunk végállomásunkig, a tehenészetbe.

Mivel a tehenek akkor éppen mind legeltek, ezért úgy tűnt, hogy Krisna azt szeretné, ha inkább a tehenészeket szolgálnánk. Hamar rá is találtunk a megoldásra, ezért nekiláttunk, hogy a szénatárolónál összepakoljuk a széthullott szénát. Na jó, de mivel?

A tehenészek által használt szerszámok nekünk még kissé nehéznek bizonyultak. Kis tanakodás után úgy döntöttünk, hogy még egy ilyen akadály sem fog eltántorítani bennünket. Kerestünk a közelben néhány ágat, amikkel tökéletesen lehetett a szénát pakolni. Neki is láttunk, s rövid idő múlva elégedetten nyugtázhattuk, hogy látogatásunkat siker koronázta.

Lelkesen tértünk vissza az oviba, miközben azon kuncogtunk, hogy a legelőről visszatérő tehenészek biztosan csodálkozni fognak majd, hogy miként “repült” vissza a lehullott széna a helyére, a szénatárolóba.

Azért hívjuk Tehénvédelmi Központnak, mert ez nem csak egy hétköznapi tehenészet, mivel az itteni szarvasmarhákat nem bánthatja senki még öreg korukban sem. A teheneket az egyik anyánkként tiszteljük , ezért ha már nem is ad tejet, akkor sem pusztítjuk el. És a nyugdíjas ökreink is (még ha nem is tudják már az ekét húzni) azért nyugodtan legelhetnek, hiszen jut nekik elegendő fű a réten.

A mostani alkalommal a bocik ápolásáról tanulhattuk újabb részleteket. A három legkisebb bocink közel egy időben született, jelenleg 7-8 hónaposak. A két kis ökör (név szerint Bala és Déva) az indiai zebu és az alpesi borzderes keveréke, míg a kis tehén (a Priya névre hallgató) tiszta borzderes.

Mielőtt elkezdtük volna a gondozásukat, először jó alaposan megsimogattuk mindegyiket. Aztán a különböző szerszámokkal a fejük tetejétől a farkuk bojtjáig végigkeféltük őket. A patáik letisztításához segítségül hívtuk Antardhí prabhut, s e nagy körültekintést igénylő feladatot vele együtt sikeresen teljesítettük.

A bocik (és persze a gyerekek is ) szemlátomást élvezték ezeket a szeretetteljes pillanatokat.

Megtanultuk, hogy:

- mi az a karám, mi a jászol, és mi a vályú.

- melyek azok a tehenek, amiknek már rég volt borjuk, de még mindig adnak tejet.

- az alom a tehenek ágyikója, hogy ne fázzanak fel. Minden nap új almot kell adni nekik, amiből aztán hasznos trágya lesz.

- hogyan kell használni a vasvillát

- miként készül a tehénlepény, amivel ha megszárítjuk, akkor fűteni és főzni is lehet.

- azért kell énekelni a Hare Krisnát, miközben a tehenek mögött megyünk el, hogy ne “tolassanak” ránk:)