»
S
I
D
E
B
A
R
«
Tanulságos történetek – 10. Van valami élvezet és áldozat az odaadásban?
2013 09 18 by premamoya
Van valami élvezet és áldozat az odaadásban?

Van valami élvezet és áldozat az odaadásban?

Néhány szürke gém üldögélt egy mocsaras tó partján. Épp arra járt egy hattyú és az egyik gém megkérdezte tőle: „Miért piros a szemed, az arcod és a lábujjaid? Ki vagy te?”

A hattyú azt válaszolta: „Hattyú vagyok.”

A gém megkérdezte: „Honnan jössz?”

A hattyú azt felelte: „A Mánasza-szaróvara tó felől.”

Ekkor a gém azt kérdezte: „Milyen ott?”

A hattyú ránézett és azt mondta: „Az a hely arany lótuszok kertje, annak a gyönyörű tónak a vize nektári és körülötte végig drágakövekkel díszített teraszokon gyönyörűen elrendezve különféle fák és növények, gyümölcsök és virágok vannak.”

A gém tágra nyílt szemekkel bámult és megkérdezte: „Vannak nagyméretű csigák?”

A hattyú azt felelte: „Nincsenek!”

Erre a gémek hangosan felnevettek és kigúnyolták a hattyút: „Ó, a fenébe is! Ha nincsenek ott csigák, hogy tekintheted egyáltalán tónak? Senki ne menjen oda!

MAGYARÁZAT

Rejtett motivációjú emberek gyakran hajlamosak arra ebben az anyagi világban, hogy a tiszta odaadás céljai és a tiszta odaadó gyakorlatokban alkalmazott szokások, intézmények célja felől érdeklődjenek. Amikor bármi olyan tevékenységről vagy bármi olyan intézményről hallanak, ami az Úr Srí Krisna dicsőítésének éneklésére vagy hallgatására irányul, vagy az Úr szent neveinek prédikálásán keresztül minden élőlény örök jóléte érdekében tesz elrendezéseket, akkor azt kérdezik: „Van valami olyan vallási gyakorlat, ami az emberiség szolgálatát célozza?”

Az ilyen emberek számára a szolgálat vallása a pestissel, himlővel vagy kolerával sújtott beteg embereknek és az árvizek, földrengések, éhínségek és más hasonló természeti csapások áldozatainak ingyenes étel- és ruhaosztással, valamint menedékhelyek biztosításával stb. nyújtott segítséget jelenti.

Amikor a bhakták azt mondják ezeknek az embereknek, hogy azok az intézmények, melyek a tiszta odaadó szolgálatokat gyakorolják, semmiféle olyan tevékenységgel nem foglalkoznak, melyek az úgynevezett humanitárius szolgálatokkal kapcsolatosak, akkor ők hangosan nevetnek vagy gúnyolódnak. Azt mondják, hogy bármely olyan intézmény, amely nem foglalkozik az olyan humanitárius szolgálatokkal, mint a pestistől, himlőtől, kolerától stb. szenvedő betegeknek nyújtott orvosi segítség, ételosztás az éhes embereknek, vízosztás a szomjazóknak, ruhaosztás a szegényeknek, oktatás az írástudatlan tömegeknek és így tovább, csupán a semmittevés gyakorlására szolgáló intézmény, mely lusta, hitvány embereknek való. Józan, okos emberek ne menjenek az ilyen közelébe!

Az ilyen emberek soha nem fogadják el, amikor megpróbálnak rávilágítani nekik, hogy semmilyen ideiglenes anyagi segítség nem hozhat végleges enyhülést azoknak a szenvedő embereknek, amíg meg nem próbáljuk az összes élőlény örök szenvedésének alapvető okát megszüntetni.

Az élőlény az Úr Srí Krisna örök szolgája. Az élőlényeknek csupán azért kell elszenvedniük különféle anyagi gyötrelmeket, mert megfeledkeztek az Úr Srí Krisnáról. Amikor az Úr Srí Krisna dicsőítésének állandó hallgatása következtében az élőlény eredeti tudatára ébred saját eredeti, örök helyzetét illetően, akkor és csakis akkor semmisül meg minden szenvedés eredendő oka. A fizikai és mentális szenvedés enyhítésére semmilyen más külön, ideiglenes erőfeszítést nem szükséges tenni.

A hétköznapi emberek számára az a legnagyobb jutalom, ha az Úr szent neveinek kegye által felébresztjük bennük az önmegvalósítást. Az ilyen gyakorlat transzcendentális hatására a szenvedő tömegek minden anyagi nyomorúságának eredendő oka a legkisebb erőfeszítéssel megsemmisül.

Ez a folyamat – függetlenül attól, hogy valaki gazdag vagy szegény – örök jóléte érdekében mindenkire nézve alkalmazható. Ezáltal példátlan harmóniát lehet az emberek közösségében kialakítani az egyetemes és nem-közösségi altruizmus, valamint a szolgáló mentalitás és az önző magatartás között.

Valójában az egyetemes szeretet és testvériség nem hiányzik az Úr Srí Krisna iránti odaadásból épp úgy, ahogy egy pénzérme egyetlen kis töredéke igazából benne van a hatalmas pénzösszegben, hozzájárulva a tízmilliókhoz vagy milliárdokhoz. Az egyetemes testvériség, hazafiság, stb. mind teljes mértékben benne van a Srí Krisna iránti szeretetben.

Ily módon bárki, aki szeretetét és odaadását az Úrnak ajánlja, igazából az élőlények teljes sokaságának ajánlja szeretetét. Az igazi bhakták sem nem lusták, sem nem önző beállítottságúak. Az Úr dicsőítésének prédikálásán keresztül valójában éjjel-nappal odaadóak a Krisna-tudatos emberek szolgálatában.

Az Úrnak végzett odaadó szolgálat célja, hogy elégedetté tegyük az Urat és ez a szolgálat nem enged meg semmiféle személyes élvezetet, vagy önös áldozatot. Bárki, aki odaadó az Úr Srí Krisna felé teljes mértékben rendelkezik minden olyan jó tulajdonsággal, melyeket keresünk.


Hozzászólások

»  Substance: WordPress   »  Style: Ahren Ahimsa