»
S
I
D
E
B
A
R
«
Tanulságos történetek – 23. Pattogatott kukoricát dobálni
2015 07 30 by premamoya
Pattogatott kukoricát dobálni

Pattogatott kukoricát dobálni

Hārakānta Cakravartī híres vaiṣṇava volt a falujában. Az emberek azt mondogatták: „Cakravartī Ṭhākura semmit nem élvez anélkül, hogy először fel ne ajánlaná azt az Úrnak.”

A Pauṣa-saṅkrānti fesztivál alkalmával Cakravartī vett a piacon egy kis pattogatott kukoricát a feleségének ebédre. Egyszer csak viharos szél támadt és a pattogatott kukorica elkezdett kirepülni a papírzacskóból.

Éppen akkor néhány ismerőse ment oda hozzá és valahogy kínosan érezve magát abban a helyzetben Cakravartī, mintha az Úrnak ajánlaná hagyta, hogy a maradék pattogatott kukorica is kirepüljön a zacskóból miközben a „Govindāya namaḥ”-t énekelte. Ezzel szemben, Cakravartī felesége nyugtalankodni kezdett amiatt, hogy Cakravartī késett és megkérte a fiát, hogy derítse ki férje hollétét.

Az ártatlan fiú útközben megtalálta az apját mások társaságában, és elkezdte neki mondani: „Apa! Az anya már régóta várja a pattogatott kukoricát. Hol a pattogatott kukorica?”

Így Cakravartī megszégyenült, amint a fia a többi úriember előtt felfedte az igazságot.

 

MAGYARÁZAT

Azok, akik aggódnak az érzékkielégítésük miatt ám azért, hogy hírnevet és elismerést szerezzenek maguknak, látszólag úgy tesznek, mintha jámborak lennének, csupán színlelik a jámborságot. A pattogatott kukoricát valójában saját érzékkielégítésre vették, de amikor nem lehetett megfelelőképpen élvezni és felajánlották az Úrnak, az nem volt igazi odaadó szolgálat.

Amikor egy materialista személy minden erőfeszítése ellenére sem tudja megvédeni anyagi nyereségét lehet, hogy elkezdi mondani: „Ó, Uram, Te vagy mind az oltalmazásnak, mind pedig a pusztításnak az Ura” – ez nem igazi meghódolás.


Hozzászólások

»  Substance: WordPress   »  Style: Ahren Ahimsa