Sokan sokféle kérdéssel fordulnak hozzánk azzal kapcsolatban, hogyan válhatnának környezettudatosabbá, vagy tehetnék azzá közvetlen környezetüket, iskolájukat, munkahelyüket, lakásukat.
Emiatt indítjuk most útjára a Zöld ötletek elnevezésű sorozatunkat, amelyben szeretnénk a városi környezetben élők számára is hasznos és alkalmazható ötletekkel szolgálni. Ezeket az ötleteket mi is alkalmazzuk vagy az iskolánkban, vagy pedig a Krisna-völgyben folyóegyéb tevékenységi területein.
2x gondold meg!
1. ötlet: Kétszer gondold meg, mielőtt egyszer kidobod!
Bizonyára mindannyiunkkal előfordult már, hogy egyik nap kidobtunk valamit, és néhány nap múlva éppen az a dolog, vagy annak egy része kellett volna. Ilyenkor persze újra elmegyünk a boltba és megvesszük, miközben a jövőbelátás képességét szeretnénk valahogy megszerezni. A probléma azonban nem ilyen óriási!
Nézzük meg először is a hulladék definícióját:
A hulladék az az anyag, amely az ember termelő-fogyasztó tevékenysége során keletkezik, és amelyet az adott műszaki gazdasági és társadalmi feltételek mellett tulajdonosa sem felhasználni, sem értékesíteni nem tud, illetve nem kíván és ezért kezeléséről gondoskodni kell (Környezet- és Természetvédelmi Lexikon, 2002).
Mi befolyásolja azt, hogy egy tárgy egy adott társadalomban hulladéknak minősül-e vagy sem?
- társadalmi helyzet (mit tekint hulladéknak egy adott személy, vagy egy közösség?)
- gazdasági helyzet (mi az olcsóbb: az új nyersanyag, vagy az újrahasznosítás?)
- műszaki fejlettség szintje (mit tudok kezdeni mondjuk a radioaktív hulladékkal?)
Az, hogy mit tartunk hulladéknak, erősen függ a társadalomban általánosan elfogadott szokásainktól, vagy szemléletmódunktól. A fenti definícióban ott bújik két sokatmondó kifejezés, ami erre utal:
- nem tud
- nem kíván.
1. Nem tudom, hogy mit kezdjek vele
Ez a könnyebbik eset. Ezt a problémát próbálja kezelni a legtöbb környezettudatosságra ösztönző oktatási anyag, vagy nevelési módszer. Megtanítják, hogy amit eddig haszontalannak véltünk, az egy más módon felhasználva értékes lehet. A tudás azonban felelősséget is jelent egyben: ha már tudjuk, hogy miként lehetne egyes anyagokat hulladék helyett alapanyagnak, vagy értéknek tekinteni, akkor aszerint is kell bánnunk velük.
2. Nem akarok vele foglalkozni
Ez a nagyobbik probléma. Legtöbben a kényelmesség, vagy a pénzügyi szemlélet (melyik az olcsóbb) hullámtörőjén 
vesznek el ez ügyben. Ha azonban úgy döntök, hogy nem vagyok hajlandó foglalkozni a hulladék problémájával, annak egy elszemetesedő Föld lesz a következménye. Sokan azt gondolják, hogy nem éri meg időt, vagy energiát fordítani erre a témára: “minek foglalkozzak vele, úgysem érem meg én már azt”. Nem tudják, hogy mentalitásuk miatt a természet törvényeinek eredményeképpen következő életükben megszülethetnek majd újra ebben a teleszemetelt világban.
Ezért nagyon fontos, hogy kétszer kell meggondolnunk, mit miért dobunk ki. Egyszer azért, hogy hátha lehetne máshogy használni. Másodszor pedig azért, hogy hajlandóak vagyunk-e a megszerzett tudásunkat megfelelően alkalmazni.
