»
S
I
D
E
B
A
R
«
Zöld ötletek – Ültess egy fát!
2011 02 04 by premamoya

Ültess 1 fát!

Ültess 1 fát!

Ültess egy fát, s nem éltél hiába –  tartja az ősi mondás.  Ahhoz, hogy ennek jelentését valóban megértsük, először nézzük meg milyen fontos hatásai vannak a környezetünkre a fáknak!

  • Levegő megtisztítása: Legfontosabb hatásnak a szén-dioxid feldolgozását kell tekinteni. 1 hektár 70—80 éves erdő fennállása alatt 900 tonna szenet von ki a levegőből. Egyetlen fa életműködése alatt 20 millió köbméter levegőt képes kémiailag megtisztítani a szén-dioxidtól. Egy idős fa évi oxigénproduktuma közel 200 kg, vagyis több mint egy ember évi felhasználása. Egy autó évi oxigén-felhasználása 5000 kg, azaz ezt már 30 fa tudja pótolni. A közlekedési lobbi által bőségesen terjesztett adatok közül mindig kimarad, hogy 1 kg üzemanyag elégetése — amelyhez 17 kg levegő szükséges — 12—14 köbméter szennyezett levegőt produkál.
  • Hőmérséklet szabályozása: Nyári melegben a fák és egyéb növények párolgása 5—6 fokkal is lehűtheti a környezetet, kellemessé téve a parkokban való tartózkodást. A lehűtött levegő helyet cserél a házakon, utakon felmelegedett, ezért könnyebb levegővel. Az így előidézett fuvallat kifújja a port és egyéb szennyeződést a város levegőjéből. A klímaszabályozás fontos eleme, hogy a növényzet a napfénysugárzás egy részének visszaverésével, más részének hőenergiaként való felhasználásával, valamint az éjszakai visszaverődő sugárzás fékezésével kiegyenlített hőmérsékleti körülményeket teremt.
  • Árnyékhatás: A fák közismert árnyékhatása is kiszámítható. 1 hektár parkterületen 90—110 darab 40—60 éves fával számolva, mintegy 35%-os árnyékfelület várható. Ez jelentős védelmet biztosít az aljnövényzet kiégése ellen. Krisna-völgyben emiatt néhány éve elkezdtük a tehenek legelőterületeinek fásítását.
  • Szelek megfékezése: A napjainkban egyre erősödő szelek jelentős károkat idézhetnek elő az épületekben, a mezőgazdasági területekben. Ezek megfékezésére jól használhatók az erdősávok, melyek megakadályozzák ezen károk keletkezését. Ezen kívül lényegesen kevesebb a fűtésszezonban a hóveszteség, ha az épület nem egy szélcsatornában található.
  • Talajerózió megfékezése: A szelek pusztító hatásán túl a fák az esőzés által okozott károkat is csökkentik azáltal, hogy a gyökereik és az általuk védett aljnövényzet által megkötött földet nem engedi elmosni.
  • Élőhely: Számtalan élőlény számára szolgálnak élőhelyül a fák. Amikor kivágjuk a fákat, azzal megszüntetjük számos madár és rovarfaj fennmaradási lehetőségét. Ezáltal a tápláléklánc megszakadhat, ami pedig sok más fajra is káros hatással lehet.
  • Zajvédő szerep: Kísérletek bizonyítják, hogy a növényzet a betonfalnál is hatékonyabban véd az egészséget károsító zaj ellen. Zöldterületen a zajvédő hatáshoz még hozzászámítandó a levelek zizegéséből származó, úgynevezett elfedő zaj, ami inkább nyugtató, mint terhelő.

Mindezek után nézzük meg, melyek azok az iparágak, amelyek a legnagyobb mértékben használják a fákat, mint alapanyagot.

Az egyik legjelentősebb felhasználó a papíripar. Lényegesen csökkenthetjük a kivágott fák és a papírgyártás során felhasznált energia mennyiségét, ha újrapapírt használunk (lásd alább).

1 tonna papír előállításához szükséges anyag és energia
fehér papír újrapapír
417 m3 víz 100 m3 víz
1700 kg fa
(kb. 15-17 db fa)
1150 kg fekete-fehér újságpapír
717 kWh energia 300 kWh energia
181 kg mészkő
87 kg kén
6 tonna gőz 3 tonna gőz
60 kg klór

Hatalmas mennyiségű szórólap és hirdetési újság kerül minden nap a kukákba úgy, hogy közben el sem olvassuk. A legjobb ha nem fogadjuk el azokat a hirdetési anyagokat, amik nem érdekesek, vagy fontosak számunkra.

Az építőipar, a bútoripar is jelentős mértékben használja a fákat alapanyagként. Végül az energiaellátásban is nagy szerepet jut a fáknak a hőenergia (fűtés), vagy a villamosenergia előállítása terén.

Sajnos olyan nagy mértékben pusztítjuk bolygónkon a fákat, hogy ennek mára érzékelhető környezeti hatásai vannak. Ez főként az egyre szennyezettebb levegőt jelenti számunkra, más fajoknak pedig sok esetben a kihalást.

A védikus szentírások megjósolják, hogy a viták és nézeteltérések koraként ismert, és kb. 5000 éve tartó Kali-yugábanlig egyre kevesebb lesz a fával borított terület. Az alábbi idézet a Bhágavata-purána egyik versének (7.2.12) magyarázatából származik:

“Amíg él, a fát nem szabad ipari célból kivágni. A Kali-yugában a fákat tömegével és fölöslegesen irtják az ipar, főleg a papíripar számára, amely hatalmas mennyiségű papírt készít … a temérdek újság és sok más papírtermék nyomtatásához. (..) A fákat tilos kivágni, kivéve, ha az Úr Visnu szolgálatához van szükség rájuk. (…) A fákat kivágni pusztán azért, hogy papírt gyártsunk a nem kívánatos irodalom megjelentetéséhez, a legnagyobb bűn.”

faültetésEzért mindannyian próbáljunk meg minél több fát ültetni azok helyett, amiket papírként, bútorként, tűzifaként, stb. felhasználtunk. Akinek van lehetősége az a saját telkén, kertjében, akinek ez nincs, azok a különböző fásítási programok keretében tudnak javítani ezen a helyzeten. Krisna-völgyben nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy a főleg tüzelőként felhasznált fákat pótoljuk, s ezért évente kb. 20.000 facsemetét ültetünk el.

Szívesen várjuk azok jelentkezését, akik szeretnének részt venni ezen tevékenységünkben. Ültess egy fát velünk Krisna-völgyben, s nem éltél hiába 🙂


Hozzászólások

»  Substance: WordPress   »  Style: Ahren Ahimsa