A gyerekek számára nagyon fontosak a mindennapi lelkes, reggeli lelki gyakorlatok.
A szokásaink határoznak meg bennünket és ha erős lelki fegyelmet tanítunk a gyerekeinknek azt egész felnőttkoruk során meg fogják tartani. Az is nagyon hasznos, ha úgy kezdjük a napot, hogy az Úrra emlékezünk, énekeljük a szent nevét és a könyveit olvassuk. Ezek a gyakorlatok békéssé és boldoggá teszik az elmét és így a gyerekek okosan tudják átgondolni a lelki dolgokat. A reggeli program a nyugtalan elme fegyelmezésében is segít és így a gyerekek kevesebbet rosszalkodnak. Ha őszintén és hittel részt veszünk a reggeli programon és aztán egész nap megmaradunk Krisna-tudatos hangulatban, akkor kicsi szentek fognak szaladgálni a házban – a többi gyerekhez hasonló rosszcsontok, de gyakran transzcendentális rosszcsontok.
A reggeli programhoz legyen egy otthoni oltárunk Krisna-tudatos képekkel vagy múrtikkal (istenszobrokkal). Kell még egy árati-tálca az imádat kellékeivel, csamarával (jak-legyezővel), pávatoll legyezővel és kagylókürttel. Próbáljuk meg korán lefektetni a gyerekeket, hogy időben fel tudjanak kelni. Ha koruknak megfelelően eleget aludtak, ébresszük fel őket és segítsünk nekik lezuhanyozni és felöltözni a reggeli programra. Ha lehet, ne hagyjunk ki egy napot sem. Ha a gyerekek későn ébrednek, mert előző este ünnep, vagy más esemény volt, akkor amikor felébrednek tartsunk egy teljes reggeli programot (mangala-árati, tulaszí-púdzsá, múrtik üdvözlése és guru-púdzsá) még akkor is ha mi már korábban részt vettünk ezeken a programokon. A gyerekek felváltva lehetnek púdzsárík (imádatot végzők), vagy vezethetik a kírtanát (éneklést). Mindig tartsunk lelkes reggeli programot, hangos énekkel és tánccal.
Az árati (imádat) végén a gyerekek ételt ajánlhatnak a múrtiknak, hogy megértsék a felajánlás jelentőségét és azt, milyen fontos, hogy csak praszádamot (megszentelt ételt) együnk. Ha már elég nagyok a gyerekek, akkor elmondhatják a felajánlás mantráit, ha még kicsik, akkor saját kedves imájukkal kérhetik meg Krisnát, hogy elfogadja az ételt és így mindenkinek javára váljon a praszádam. Reggeli után a Srímad-Bhágavatamból olvashatunk nekik történeteket. Egy, a Prahlada Mahárádzsa kedvteléseihez hasonló történetet válasszunk és csak a versek fordítását olvassuk fel. Megvitathatjuk velük a történet különböző részleteit az érettségük szerinti mélységben.
A reggeli program hosszát a gyerekek kora alapján határozhatjuk meg, a rövid program lehet tíz-tizenöt perc, vagy csinálhatjuk úgy, ahogy a családunknak praktikus. Fontos, hogy a gyerekeknek pozitív és élvezetes benyomásai legyenek a Krisna-tudatról. Ha a gyerekek kicsik és csak rövid ideig tudnak figyelni, leegyszerűsíthetjük a programot – például csak füstölővel és virággal tartunk áratit. De ne hagyjuk el teljesen a reggeli programot csak azért, mert nehéz, vagy a gyerekek nem akarnak azon részt venni. Eltökélten kezdjük a napot azzal, hogy Krisnáról éneklünk és hallunk. A reggeli program a lelki haszna mellett a családot is összetartja. A bhakták (hívők) minden nap kétszer együtt lehetnek így a reggeli és az esti programon. Az a család, amelyik együtt énekel és olvas, az később is együtt marad!
(Részlet Aruddha déví dászí: Homeschooling Krishna’s children című könyvéből)
