CC ML/11 212-242 Versei:
Ez alkalommal Rámánanda Ráya is felkereste Srí Caitanya Maháprabhut, s az Úr megragadta a lehetőséget, hogy bemutassa őt a vaisnaváknak.
A nagyszerű Istenség Személyisége, Srí Caitanya Maháprabhu aztán mindannyiukat elvitte Jagannátha templomába, s ott közösen énekelni kezdték a Szent nevet.
Miután megnézték az Úr dhupa-áratiját, elkezdték a közös éneklést. Ekkor megjelent a padichá, a templom gondnoka, és mindenkinek virágfüzéreket és szantálpépet adott.
Azután a szankírtanához a négy égtáj irányában négy csoportra oszlottak, s középen Maga az Úr, Sacsi mama fia kezdett táncolni.
A négy csoportban nyolc mridanga és harminckét cintányér szólalt meg. Valamennyien énekelni kezdték a transzcendentális hangot, s mindenki azt mondogatta: „Nagyon jó! Nagyon jó!”
Amikor felmorajlott a szankírtana zengő hangja, minden jó szerencse felvirradt, s a hang a tizennégy bolygórendszeren keresztül az egész univerzumot betöltötte.
Kezdetét vette a közös éneklés, és nyomban eksztatikus szeretet árasztott el mindent. Jagannátha Purí lakói mind futva igyekeztek a templomba.
Döbbenten figyelték a szankírtanát, s valamennyien egyetértettek, hogy soha azelőtt nem láttak még ilyen kírtanát, és soha azelőtt nem voltak még tanúi az eksztatikus istenszeretet ilyen megnyilvánulásának.
Srí Caitanya Maháprabhu ekkor körüljárta Jagannátha templomát. Bejárta az egész környéket, s mindvégig egyfolytában táncolt.
A templom körüljárása közben elöl és hátul a négy kírtana csoport énekelt. Amikor Srí Caitanya Maháprabhu a földre roskadt, Srí Nityánanda Prabhu felemelte.
A kírtana alatt Srí Caitanya Maháprabhu testében eksztatikus szeretet okozta átalakulás ment végbe. Patakzott a könnye, ujjongott, remegett, verejtékezett, s mély hangokat hallatott. Az ott lévők ámulva látták e változásokat.
Az Úr szeméből olyan nagy erővel törtek elő a könnyek, akár a víz egy fecskendőből. Aki csak körülötte állt, csurom víz lett.
Srí Caitanya Maháprabhu körbejárta a templomot, majd egy kis ideig a templom mögött maradt, s folytatta szankírtanáját.
Négy oldalon a négy sankírtana csoport énekelt teljes hangerővel, középen pedig Srí Caitanya Maháprabhu táncolt, nagyokat szökellve a magasba.
Hosszas táncolás után Srí Caitanya Maháprabhu egyszer csak megállt, s négy kiváló személyiséget arra utasított, hogy táncoljon.
Az egyik csoportban Nityananda Prabhu, egy másikban pedig Advaita Ácsárya kezdett táncolni.
A következő csapatban Vakresvara Pandita perdült táncra, egy másikban pedig Sívása Thákura.
Mialatt folyt a tánc, Srí Caitanya Maháprabhu figyelte őket, és csodálatos dolgot tett.
Középen állt a táncosok között, s azok bármilyen irányban voltak, mind úgy érezték, hogy Srí Caitanya Maháprabhu őket nézi.
Tanúja akart lenni mind a négy nagyszerű személyiség táncának, ezért megnyilvánította ezt a csodát, hogy mindnyájukat láthassa.
Mindenki, aki látta Srí Caitanya Maháprabhu , megértette, hogy csodát művel, ám nem tudták, hogyan láthat az Úr mind a négy irányba.
Amikor vrndávanai kedvtelései során Krisna a Yamuná partján barátai körében középen ülve falatozott, minden tehénpásztorfiú úgy érezte, hogy Krisna őt nézi. Éppen így amikor Srí Caitanya Maháprabhu figyelte a táncot, mindenki úgy látta, hogy az Úr vele szemben áll.
Amikor tánc közben valaki közel ment hozzá, Srí Caitanya Maháprabhu szorosan megölelte.
Jagannátha Purí lakói a fergeteges tánc, a hatalmas szeretet és a nagy szankírtana láttán a szeretet eksztatikus óceánjába merültek.
Amikor Pratáparudra király hallotta, milyen csodálatos sankírtana folyik, palotája tetejére ment, s bensőséges társaival együtt figyelte az eseményeket.
Mély megdöbbenéssel nézte Srí Caitanya Maháprabhu kírtanáját, s vágya, hogy találkozzon Vele, határokat nem ismerve egyre égetőbb lett.
Miután a szankírtana véget ért, Srí Caitanya Maháprabhu végignézte, amint virágot ajánlanak fel az Úr Jagannátha murtinak, majd a vaisnavákkal együtt visszatért lakhelyére.
A templom gondnoka ekkor sok-sok prasádamot hozott, amelyet Srí Caitanya Maháprabhu személyesen osztott ki a bhaktáknak.
Végül aztán mindannyian távoztak, hogy nyugovóra térjenek. Így hódolt kedvteléseinek Srí Caitanya Maháprabhu, Sacsímátá fia.
Amíg a bhakták Jagannátha Puríban maradtak Srí Caitanya Maháprabhuval, nap mint nap nagy boldogságban került sor a szankírtana kedvtelésére.
Íme, elmeséltem az Úr szankírtana-kedvtelését, s most mindenkit megáldok: aki meghallgatja ezt az elbeszélést, bizonyos, hogy Srí Caitanya Maháprabhu szolgája lesz!( Krisnadasa Kaviraja Gosvámí)
Dalok
