AZ UPANIsADOK
Habár az upanisadokról a négy Véda részeiként már szót ejtettünk, mégis érdemes bôvebben
is betekinteni e szentíráscsoportba, tekintve, hogy a legtöbb hindu vallási és filozófiai iskola
lelki tanításainak alapját e szentírások képezik. Az upanisad szó titkos tanokat jelent. E kifejezés
arra is utal, hogy ezeket a tanításokat kizárólag egy lelki tanítómester (guru) „közelében
ülve” (upa-nisad) bizalmas szóbeli közlés és hallás útján szerezhetjük meg.
Az Upanisadok gyûjteménye a Védák részeként 108 filozófiai tanulmányt foglal magába,
amelyek tulajdonképpen szent, önmegvalósított lelkek és tanítványaik között zajló, az Abszolút
Igazságról folytatott beszélgetések.9 Így az Upanisadok bölcsessége az azokat tanulmányozó
személy számára az anyagi gondolkodás szintjérôl fölemelkedve a transzcendentális
tudás megismerését és egy transzcendentális élet kezdetét jelentette. Ezek az írások a Védák
által említett tudás minden fontos folyamatáról, valamint azok gyakorlatban való alkalmazásáról
is szót ejtenek. Leírásaik egészen a Legfelsôbb Személyig minden dolog anyagi felfogásának
többé-kevésbé a tagadását tartalmazzák. A valóság lelki, abszolút, transzcendentális
megközelítését tartják az egyedül célravezetô útnak.
Az Upanisadok a Legfelsôbb Brahmant (irányítót, Istent) egy örök megnyilvánulatlan valóságként
írják le, amelybôl minden más megnyilvánulás kiárad, és amelyen mindez nyugszik.
Mivel az anyagi érzékszervek számára felfoghatatlan, a Brahmant anyagi tulajdonságok
és anyagi forma nélkülinek (nir-guna és ar¡pa) tekintik. A Brihad-áranyaka-upanisad
(3.9.26) úgy utal rá, hogy a Brahman megfoghatatlan, mivel senki sem érti.
Az Upani¢adok bölcsessége így nyilvánvalóan fölötte áll a Védák gyümölcsözô cselekedetekkel
(karma-k§£¨a), anyagi fejlôdéssel foglalkozó részeinek, mivel a vallásos cél ezentúl
nem a földi vagy mennyei bolygókon10 való boldogság elérése a különbözô félisteneknek
végzett áldozatok révén, hanem a transzcendentális tudás eredményeként bekövetkezô, anyagi
kötöttségek alól való felszabadulás.
Habár az Upanisadok hangsúlyozzák a személytelen Brahmanról szóló meditációt, e tudáson
túlmutatva itt-ott felvillantják az Abszolút Igazság magasabb szintû, személyes arculatát
is.11 Céljuk valójában annak filozófiai kijelentése, hogy az Abszolút Igazság személyes aspektusa
transzcendentális az anyagi nevekhez, formákhoz és tulajdonságokhoz képest.
Az Upanisadok filozófiájának különbözô felfogásaiból fejlôdött ki a hinduizmus rendkívül
összetett filozófiai rendszere, amelyben hat fontos nézetet (darsant) különböztetünk meg.
Gaura-Krsna Das: Bevezetés a védikus irodalomba
