Kedves Gyerekek!
Az alábbi dolgokat kell megtanulnotok, ha a hangszerekről kellene beszélni vendégeknek. Olvassátok többször át aztán mondjátok fel. Ez a minimum amit tudni kell róla mondani, és mind a három hangszert be kell mutatni. Ha ez megvan akkor kérlek gyakoroljátok a hangszereken megtanult dallamokat mridanga ütemeket, karatal ütemeket a bhajana füzeteitek alapján.
A karatála: Más néven mazirának is hívják ezt a hangszert. Eredeti vaisnava hangszer. Jó minőségű harang fémből készítik, ezért van ilyen szép csengő hangja. A karatala ütős vagy ritmus hangszer és fontos szerepe van a zenében a magas és éles hangja miatt. A bengáli Gaudiya vaisnava zenében egy adott mridanga mantrához megvan a megfelelő karatal mantra is. Mindjárt a kirtan vezető után a mridanga játékos a fő vezető szerep a kirtanban. Minden karatal játékosnak őt kell követnie.A karataloknak csillogni kell, és tiszta, többszínű szalagokat kell befűzni. Általában a tá titi ritmust alkalmazzuk, de sok más ritmust is ütünk rajta.
Mridanga: Kétoldalú agyag dob, amin mantrákat játszunk. Van magas és mély hangja. Minden ütésnek van neve. Pl: Te Re Khe Ta. Dei Ta Khi Khi Ta. …… ( Bemutatom, hogy szól a hangszer, leütök pár mantrát.) Ez egy eredeti indiai nagyon szép ritmushangszer. Agyagból készül ezért törékeny. Az ütőfelületén rizspép és vasreszelék van. A gyerekeknek kisebb méretet is készítenek fémből, vagy műanyagból.
Harmónium: Ezt a hangszert az Angolok hozták át és az indiaiak változtatták át úgy hogy törökülésben tudnak játszani rajta. Eredetileg lábbal fújtatható volt. Billenytűs hangszer, aminek a hangja a tangóharmónikához, vagy az orgonához hasonlít. Az indiaik nagyon szépen beillesztették kultúrájukba, és most nagy előszeretettel használják akár rágák vagy a hare krisna énekléséhez. Tanulunk dallamokat és akkordokat játszani rajta.
