A kis papír

Ráni sétált kis barátnőjével, Málival a templom előtt. Egy ismeretlen fiú állt a fal mellett. Elővett egy darab kekszet és a papírját a földre dobta.

  • Nahát, hogy tehette ezt?- morogja mérgesen Ráni.
  • Ne mérgelődj, fiúkkal jobb nem kezdeni!-intette őt Máli.
  • De nem teheti meg, hogy csak úgy szemetel!

A fiú látta, hogy Ráni őt figyeli, de úgy tett, mintha mi sem történt volna. Ráni egyre dühösebbé vált ettől a viselkedéstől és nem tudta, de nem is akarta visszafogni magát. Elindult határozottan a fiú irányába. A fiú amint meglátta, hogy Ráni felé közelít az ellenkező irányba indult el..

  • Csak nem félsz a lányoktól?- kiáltott oda neki Ráni. De a fiú nem válaszolt.
  • Nem gondolod, hogy fel kellene venned azt az előbb eldobott papírt?- kérdezte tőle.
  • Mi közöd hozzá?! Az én dolgom!- válaszolt mogorván a fiú.
  • A kis papírjaiddal szennyezed a környezetünket! Ha mindenki ezt tenné, az egész bolygó egy nagy szemeteskuka lenne. Ha szemétben akarsz élni, menj a szemeteskuka mellé, ott megszokhatod az illatát is…!

Ráni maga is meglepődött merészségén, utólag úgy gondolta, ezúttal túl messzire ment.

  • Jó, jó!- mondja a fiú, és kelletlenül felvette a papírt.
  • Nagyon köszönöm!- szedi össze még utoljára bátorságát Ráni, majd ismét csatlakozik Málihoz.

A térdei remegtek a kis kezei leizzadtak a jelenettől, viszont nagy elégedettséget és boldogságot érzett, hogy így sikerült elintéznie a dolgot. Főleg, hogy ezzel ő is hozzájárult a bolygónk megmentéséhez, hiszen tudja, hogy vigyázni kell a tisztaságra, mert az mindenki érdeke.

  • Hú Ráni, nem féltél? Én biztos nem szóltam volna, inkább felvettem volna a papírját és kidobtam volna én magam!- mondta Máli.
  • Tudod, ha nem szólok rá, akkor ez a fiú legközelebb is ezt tette volna. Így legalább most jobban figyel arra, hogy ne szemeteljen. Tudod a rendre nagyon figyelnünk kell. Hogyan fognak tudni élni akár a növények, akár az állatok, az emberekről nem is beszélve, ha mindenütt csak szemét van?
  • Igen Ráni, igazad van. Apukámtól hallottam, hogy a sok szemét a földet, a levegőt és a vizeket is beszennyezi, és ez sokféle betegséget okozhat. A levegő, a víz és a föld az életünk legfontosabb szükségletei. Hiszen levegő nélkül megfulladnánk, a földből jutunk hozzá az ennivalóhoz, a víz nélkül pedig még annyit sem bírnánk ki, mint élelem nélkül.
  • Igen. Nem beszélve arról, hogy Krisna is csak a tiszta helyekhez vonzódik. Olyan helyen nem jelenik meg, ahol piszok és rendetlenség van, úgyhogy nekünk tisztán kell tudni tartani és tartatni másokkal is a helyet ahol imádjuk Őt és ahol mi is élünk!

Amikor ezt így szépen megbeszélték, bementek a templomba és hódolatot ajánlottak a murtiknak. Ráni megköszönte Krisnának, hogy kapott tőle megfelelő bátorságot, ahhoz, hogy megvédhesse az Ő teremtését.

Related posts