5.osztály:
BG.3.36-43. Versek elolvasása, feladatlap megoldása
Ezután a 3. fejezet összefoglalása a következő menet alapján:
3. fejezet összefoglalás
- Verscsoportok szerinti felosztás:
3. fejezet: Karma-yoga
1-9. vers Ragaszkodás nélkül végezd a kötelességedet!
10-16. vers A karma-k§£¨ától a karma-yogáig
17-35. vers Cselekedj kötelességszerûen és elkülönüléssel, hogy példát mutass!
36-43. vers Óvakodj a kéjtõl és a dühtõl!
- Fejezetek fontosabb versei:
B.g.3.13. yajña śiṣṭaśinaḥ santo
Bg. 3. 19. tasmād asaktaḥ satataṁ
Bg.3.27. prakr̥teḥ kriyamāṇāni
Bg.3.37. śrī bhagavān uvāca kāma eṣa krodha eṣa
(érdemes feleleveníteni őket, mert a dolgozatban szerepelhetnek valamilyen formában)
- A fejezetek tartalma (Bg. szerint):
Ebben az anyagi világban mindenkinek cselekednie kell. A tettek vagy az anyagi világhoz kötik az embert, vagy kiszabadítják onnan. Legfelsőbb örömére, önzetlenül cselekedve bárki felszabadulhat a karma (a tett és a visszahatás) törvénye alól, és elsajátíthatja az önvalóról és a Legfelsőbbről szóló transzcendentális tudást.
- A versek összefoglalt tartalma:
(A fontosabb részek feketével kiemelve)
1-9. vers Ragaszkodás nélkül végezd a kötelességedet!
- Arjuna nem érti, hogy Krisna miért akarja, hogy harcoljon (ami egy tett), ha az értelem (buddhi) jobb a gyümölcsöző tettnél (karma)?
- az előző fejezetben különféle utakat mutat be Krisna (buddhi yoga, karma-yoga, stb) Arjuna tisztázni szeretné, mi a KT-beli cselekvés útja
- a kétféle út (sankhya-yoga, karma/buddhi-yoga) másképpen közelíti meg az önvalót, a lélek és anyag természetét: az egyik az értelem, a másik a tettek által.
- sánkhya: tapasztalati tudás és filozófia általi megértés, elemző tanulmányozás, spekuláció
- buddhi-yoga: Krisna tudat elvei szerinti cselekvés. Itt teljesen a Legfelsőbbre tudja az ember bízni magát, és uralkodni tud az érzékei felett
- mindkét yoga kölcsönösen függ egymástól: a vallás filozófia nélkül szentimentalizmus vagy fanatizmus, a filozófia vallás nélkül elméleti spekuláció
- nem lehet a visszahatásoktól megszabadulni úgy, hogy csak nem cselekszünk
- minden ember a természete szerint tud cselekedni, nem tud tétlen lenni
- kétszínű (mithyácára) az, aki eláll a tettektől, de közben rajtuk meditál
- őszinte az, aki próbál uralkodni az érzékein, közben KT-ban cselekszik
- a kötelesség végrehajtása mindig jobb a tétlenségnél
- kötelékektől mentesnek maradni: Visnu örömére végezni a munkánkat
10-16. vers A karma-k§£¨ától a karma-yogáig
- yajnák és félistenimádat: minden dolog a félistenek adománya áldozatok fejében
- akik áldozatok nélkül akarják e javakat használni, tolvajok
- a bhakták csak Visnunak felajánlott ételt esznek, így mentesek maradnak a visszahatásoktól
- áldozatkör: emberi test- gabona-eső-áldozatok-előírt kötelességek- Védák- ILSZ
- aki nem követi az áldozatkört, bűnös, hiábavaló, érzékkielégítő életet él
17-35. vers Cselekedj kötelességszerûen és elkülönüléssel, hogy példát mutass!
- az önmegvalósított embernek nincs előírt kötelessége
- nincs célja a kötelességei végzésével, de mégis elvégzi azokat, mert nincs rá oka, hogy ne végezze J
- vonzódás nélkül végezni a kötelességet: elérni a Legfelsőbbet
- a közönséges emberek követik a nagy egyéniségeket, akik a példájukkal vezetik őket
- Krisnára nem vonatkozik semmilyen előírt kötelesség (ő Isten, bármit megtehetne), mégis végzi azokat
- mert ha nem végezné, mások is követnék ezt, és „romba dőlnének a világok”
- ő lenne az oka sokféle adharmának (pl. nemkívánatos népesség)
- tudatlanok. eredményre vágyva végzik az előírt kötelességeiket
- bölcsek: eredményre nem vágyva végzik kötelességeiket, hogy a helyes úton vezessék az embereket
- a bölcs, hogy ne zavarja meg a tudatlanokat, ne tétlenségre, hanem a KT-ban lévő tetteikre buzdítsa őkets
- a tetteket a 3 kötőerő végzi, a hamis egoval azonosultak azt hiszik, ők végzik azokat
- a bölcsek látják az odaadással és az érzékkielégtéssel végzett tettek közti különbséget
- mégsem zavarják meg azok elméjét, akik az érzékkielégíts reményében tevékenykednek
- Krisna bíztatja Arjunát, hogy harcoljon csüggedés és haszon- és birtokvágy nélkül, Krisnáról szóló tudás birtokában, tettét Krisnának ajánlva
- felszabadulnak: akik irigység nélkül, hűségesen követik Krisna utasítását
- tévúton járók: irigyek, nem követik Krisna utasításait, nem érik el a tökéletességet
- a bölcs is a hajlama szerint cselekszik, és mindenki más is a 3 kötőerő által diktált természetét követi, nincs értelme elfojtani:
- szabályokkal lehet az vonzódást és taszítást megregulázni, mert különben mindkettő akadály a lelki élet útján
- jobb a saját kötelességünket hibásan, mint másokét tökéletesen végezni (más útját járni veszélyes)
36-43. vers Óvakodj a kéjtõl és a dühtõl!
- a kéj (vágyak) az, ami akaratunk ellenére, bűnök elkövetésére késztet
- szenvedélyből lesz, haraggá alakul
- a kéjvágy fokai:
- tüzet a füst: a szikra kissé érzékelhető még (pl. ember)
- tükröt a por: az elme megtisztítása a lelki folyamatokkal (ceto darpanam..) pl. a SZN éneklésével (pl.állatok)
- magzatot a méh: teljes tehetetlenség állapota. (pl. fák)
- kéj székhelye: érzékek, elme, értelem. Rajtuk keresztül vezeti félre az élőlényt
- még az elején meg kell zabolázni a kéjt az érzékek szabályozásával
- a test-lélek hierarchiája:
- tompa anyag
- cselekvő érzékszervek
- elme
- értelem
- lélek
- ha ezt megérti valaki és azt is, hogy a lélek transzcendentális a többihez, akkor az elméjét meg tudja szilárdítani és le tudja győzni a kéjt
