A metszés

A tél kezdete előtt Máli apukájának nagyon sok dolga akadt a kertben. Ilyenkor metszette meg a gyümölcsfákat, ha azok túl nagyra nőttek. Létrára mászott, és metszőollóval vágta le az ágakat.

  • Ez tényleg olyan jó a fának?-kérdezte Máli
  • Persze. Olyan, mint amikor a hajad túlságosan megnő és rendetlen lesz. Ha levágjuk a végét, újra megnő, nemde?

Málinak tetszett a válasz. Segíteni ugyan még nem nagyon tudott benne, nehogy elvágja a kezét. A levágott ágakat azonban ő gyűjtötte kupacba. Télen jó lesz gyújtósnak. Amikor végeztek, átmentek Gópiékhoz, trágyáért. Vasvillával telerakták a talicskát és hazamentek.

  • Apa, miért van szükségünk erre?-kérdezte Máli.
  • A növények miatt. A trágyával tápláljuk és megvédjük őket.
  • Megvédjük? Hogyan?-csodálkozott Máli.
  • A fagytól. Most már éjszakánként fagy van és némely növény nagyon érzékeny a hidegre. A trágya azonban melegen tartja a tövüket és még táplálékul is szolgál nekik.- magyarázta apukája.
  • Ez olyan, mint amikor a paplannal takarózunk, hogy ne fázzunk?-kérdezte Máli.
  • Pontosan, válaszolt apukája. Málival a bokrok körül el egyengették a trágyát.
  • Most már jöhet a tél -jelentette ki apa.
  • Mit fogunk csinálni télen, ha alszanak a növények?-kérdezte Máli.
  • Rendbe tesszük a szerszámainkat. Megtervezzük a jövő évi kert területét. Az idei termést eladjuk a piacon, hogy az emberek télen is tudjanak mit enni. Anya ilyenkor köt zoknit, pulóvert, töri a diót, mogyorót, amit termeltünk, és azt is el tudjuk adni. Illetve friss olajat is üthetünk az olajas magvainkból.
  • És sütőtököt sütünk a meleg kályhában-jutott eszébe Málinak. A kedvence a sütőtök, egész télen át tartó csemege lesz.

Málinak eszébe jutott a tavalyi sütőtök leveses foglalkozás. Az egész csoport kiment az óvoda konyhakertjébe. Leszedték a legnagyobb sütőtököt. Az óvónéni levágta a sütőtököt a száráról és a terembe cipelték. Máli és Púrna félig megtöltötték a fazekat vízzel. Ezalatt az óvónéni megpucolta a tököt és apró darabokra vágta. Begyújtotta a tűzhelyet és a gyerekek egyenként tehették a tökdarabokat az edénybe.

  • Most hagyjuk egy órácskát a tűzön fortyogni, amíg megfő-magyarázta az óvónéni.

A leves illata lassan betelítette a helyiséget. Az óvónéni csipetnyi sót és borsot hintet bele, majd miután picit meghűlt felajánlották Krisnának. Vénu csengetett, az óvónéni pedig mondta a mantrákat:

nama oṁ viṣṇu-pādāya kr̥ṣṇa-preṣṭhāya bhūtale
śrīmate bhaktivedānta-svāmin iti nāmine

namas te sārasvatī-deve gaura-vāṇī-pracārine
nirviṣeṣa-śūnyavādi-pāścātya-deśa-tāriñe

namo mahā-vadānyāya kr̥ṇa-prema-pradāya te
kr̥ṣṇāya kr̥ṣṇa-caitanya- nāmne gaura-tviśe namaḥ

namo brahmañya-devāya go-brāhmaña-hitāya ca
jagad-dhitāya kr̥ṣṇāya govindāya namo namaḥ

Vénunak eszébe jutott, hogy ő még csak a mahamantrára tudja felajánlani az ételt., de Gjána már ugyanúgy tudja a mantrákat, mint az óvónéni.

Az ajánlás után az óvónéni minden gyereknek adott egy tányér ízletes levest. Aztán együtt elmondták azt, hogy:

śarīra avidyā-jāla, jaḍendriya tāhe kāla,
jīve phele viśaya-sāgare
tāra madhye jihvā ati lobhamaya sudurmati,
tāke jetā kaṭhina saṁsāre
kr̥ṣṇa bara dayāmaya, karibāre jihva jaya,
sva-prasāda-anna dila bhāi
sei annāmr̥ta khāo, rādhā-kr̥ṣṇa-guṇa gāo,
preme ḍāka caitanya-nitāi

Mindegyik gyerek jó étvággyal fogott neki. Máli, miután megette a tál levest, végül még kétszer kért a levesből. Még Ráni is, aki pedig eddig nem szerette a sütőtökből készült ételeket, jóízűen evett meg egy tányérnyit, hiszen a közös főzés meghozta az étvágyát.

Hasonló bejegyzések