Egy nap, Krisna és Balarama barátai társaságában legeltették a teheneket a Govardhan hegy közelében. Miközben Mathurában, a gonosz Kamsa király kiadta a parancsot Aristasura démonnak, hogy pusztítsa el Krisnát.

Aristasura, Kamsa irigy démoni szolgája, hogy teljesítse küldetését, felvette egy óriás bika misztikus alakját és belépett Vrindavanba, ahol elkezdte zaklatni a lakókat.

A szörnyű hír hallatára, hogy megjelent egy démon Vrindavanba és zaklatja a lakókat, Krisna és Balarama barátaival együtt rohantak a városba, hogy harcba hívják a bika démont.

Ahogy Krisna megállt a bika előtt, a démon nagyon mérges lett és hangosan üvöltött. Hirtelen megindult Krisna felé, hogy szarvaival felöklelje. De helyette Krisna megragadta a szarvait, maga körül megpörgette, úgy hogy a démon elvesztette öntudatát és mozdulatlanul hevert a földön.

Miután magához tért, még dühösebb lett. Aristasura ismét megindult Krisna felé, aki pedig könnyedén elkapta szarvait, és akkora erővel csapta a bikát a földhöz, hogy az nyomban szörnyet halt.

Vrindavan minden lakója gratulált Krisnának, de Radharani és a gopik véleménye szerint Krisna túl büszkén viselkedett. A gopik azzal ugratták Krisnát, hogy a bika megölésével beszennyezte magát, hiszen a bika a vallás jelképe. Csak úgy tisztulhat meg, ha India összes szent folyójában megfürdik.

Krisna rájött, hogy a gopik ugratják. Erővel belenyomta lábát a földbe és egy nagy tavat hozott létre. India összes folyóját megkérte jöjjenek el Vrindavanba és öntsenek vizet az új tómederbe. Így fürdött meg Krisna a szent folyók vizében, tisztult meg a tehénölés bűnétől és teljesítette a gopik követelését. 

Krisna elkezdett hencegni Radharani és a gopik előtt, hogy csak egy hatalmas személy képes létrehozni egy ilyen nagy és gyönyörű tavat. Radharani nagyon mérges lett ettől a büszke hencegéstől.

Radharani nem tűrte tovább Krisna hencegését a taváról, hirtelen haragjában, letörte az egyik karkötőjét és lapátként használva elkezdte a saját tavát ásni Krisna új tava mellett.

A gopik, ahogy meglátták Radharani tettét, ők is letörték a karkötőiket, és ásni kezdtek. Rövid időn belül a tó már majdnem akkora lett, mint Krisnáé.

Látva Radharani új tavát, Krisna szent vizet ajánlott fel a tavából, amivel Radharani feltölthetné az új tavat. De Radharani visszautasította, mert szerinte a víz már szennyezett a tehénölés bűnétől.

Ekkora Radharani elküldte a gopikat, hogy arany edényekben hozzanak szent vizet a Mansi – gangából, hogy azzal töltsék meg az új tavat. 

Abban a pillanatban, az összes szent folyó megjelent Radharani előtt, összetett kézzel és könyörögtek, hadd tölthessék meg a folyót a szent vizükkel, mert ezzel a szolgálattal beteljesíthetnék az életüket. 

Amint elkészült a tó és megtöltötték a gopik vízzel, Krisna rögtön beleugrott és megmerítkezett benne, Radharani és a gopik nagy örömére. Elkezdtek tapsolni, táncolni, énekelni a nagy boldogságban. Ekkor Krisna kijelentette, hogy az új tó neve mostantól Radha – Kunda és aki megfürdik benne szilárd hittel, abban olyan szeretet fog kifejlődni Krisna iránt mint amit Radharani érez.

Ezután Radharani beugrott Krisna új tavába, megmártózott az összes szent folyó vizében és azt mondta, hogy aki megfürdik Syama – Kunda- ban, abban kifejlődik ugyanaz a szeretet, amit Krisna érez ő iránta.

A gopik elhívták Radhát és Krisnát egy közeli kertbe, majd imádatot ajánlottak fel nekik, miközben az isteni pár csodálatos kedvteléseiről és egymás iránti örök szerelmükről szóló dalokat énekeltek.

Ez a történet az ősi Indiában játszódott, erdők és faluk övezte szépséges területen, amit úgy hívtak, Vrindavan. Vrindavan az Istenség Legfelsőbb Személyiségének, Krisnának az otthona. 5 ezer évvel ezelőtt élt a Földön sok sok barátjával, rokonaival, háziállataival. Számtalan kedvtelést mutatott be, hogy minden egyes embert magához vonzzon. Néhány barátját gopának, tehénpásztorfiúnak hívta és néhányukat pedig gopiknak, tehénpásztor lányoknak. Egyszerűen és békében éltek, harmóniában a természettel.

Ebben a történetben megismerheted Krisna kedvenc gopiját, Radharanit, vicces barátját, Madhumangalát, aki egy papcsaládból származik és még sok más társát. Ugyancsak megismered Vrindavan különleges helyeit mint a Govardhan hegy és Radha Kunda, Malyahari Kunda és a Yamuna folyó. Govardhan hegy, az a hely, ahol a tehenek naphosszat legelésznek, Krisna és barátai játszanak és ebédelnek. A ’kunda’ szó tavat jelent, így Radha Kunda, Radharani tava és Krisna kedvelt helye. A Yamuna az a folyó, ahol Krisna és barátai fürdeni szoktak a nagy hőségben. Most mind meglátogathatod ezeket a helyeket.

Egy nap Srimati Radharani elment Nandagramba, hogy meglátogassa Nanda Maharaj-ot és Yasoda mamát. A palotában összetalálkozott Yasoda mamával, aki nagyon szerette Radharanit. Sőt, Yasoda annyira szerette a lányt, hogy azt kívánta bárcsak Krisna menyasszonya lenne. Yasoda sokszor gondolt Radharani értékes tulajdonságaira és arra, hogy mennyire tökéletesen illik az ő szeretet fiához, Krisnához.

Yasoda mama átölelte Radharanit és beljebb invitálta a palotába. Amint Yasoda megpillantotta Radha fiatal szépségét és a gondolattól, hogy ő lehetne a tökéletes menye, Yasoda nem tudta kontrollálni az érzéseit, szemeit könnyek lepték el.

Megfogta Radharani lótuszra hasonlító kezeit és bekente kurkuma péppel. Ha egy asszony ilyet csinál Indiában, az azt jelenti, hogy a fia és a lány ezentúl eljegyzett pár, továbbá a szülők áldását is jelenti a házasságra. Persze Yasoda mama cseles volt, mert Radharani szülei még semmit sem tudtak az eljegyzésről.

Miután Radharani megértette mi is történt, elszomorodott. Ilyen dolgok csak a nagy lányokkal történnek a faluban. Gyorsan elfutott Nanda palotájából és csak rohant egyenesen az otthona melletti tóhoz.

Elkezdte lemosni a festéket a kezéről, de attól a tó vize sárgára színeződött. Amikor a falu asszonyai meglátták a sárga tavat, egyből kitalálták Yasoda tervét és szaladtak Radharani szüleihez elújságolni a hírt.

Radharani aggódott, hogy a szülei biztosan szomorúak lesznek a hír hallatán. Végül szégyenlősen haza ballagott. Teljesen meglepte a látvány, amikor meglátta a szüleit a lépcsőtetején állva, ölelésre tárt karokkal. A szülök izgatottak voltak Yasoda terve hallatán és örömükben táncoltak. Ők is mindig arra gondoltak, hogy Krisna és a leányuk, Radharani mennyire tökéletes párt alkotnak és most álmaik válnak valóra.

Indiában az a szokás, hogy miután a leány kezét befestették kurkumával, szüleinek ajándékot kell vinni a fiú szüleinek. Így hát Vrishabhanu Maharaj egy gyönyörű ezüst tálcát megpakolt ékszerekkel és egy szolgájával együtt elküldte Nanda Maharajnak és Yasoda mamának.  Amikor meglátták a csodálatos ajándékot, szívük megtelt boldogsággal és táncra perdültek. És amikor a falu lakói is meghallották a hírt, Nanda palotájához futottak és énekelni, táncolni kezdtek. Mindenfelé hallani lehetett ahogy zengték ’Radhe Shyama! Radhe Shyama!’

Krisna szülei is elhatározták, hogy ajándékot küldenek Radha szüleinek. De hirtelen elszomorodtak és ezt gondolták, ’Ó, Istenem! Vajunk és joghurtunk van elég, de drágakő és arany alig! Mit küldjünk akkor Vrishabhanunak és Kirtidának? De ezek a gondolatok hamar elszálltak, mert Nandának és Yasodának sok vendégről kellett gondoskodni, akik az eljegyzés megünneplésére érkeztek. Épp akkor Krisna surrant be a szobába és elvitte a tálca ékszert. Elment az istálló melletti mezőre és óvatosan elásta az ékszereket a földbe. Azon nyomban fák nőttek ki, virágba borultak és gyümölcsök helyett lélegzetelállító drágakövek termettek rajta! Krisna berohant a palotába, hogy megkérje szüleit, segítsenek leszedni a csodás ékszer – gyümölcsöket. Nanda és Yasoda megpakolt egy ökrös szekeret a drágakövekkel és elküldték Vrishabhanu Maharajnak és Kirtida mamának.

Amikor Radharani szülei megkapták a teli szekér drágakövet, annyira megörültek, hogy hívták Paurnamasit, Vrindavan guruját, hogy elmondják neki a jó hírt. De amikor Paurnamasi meghallotta a házasság tervét, elgondolkozott magában. ’Amikor eljön az idő feltételezésem szerint, Radharani Abhimanyuhoz fog férjhez menni. De nézzük csak az asztrológiai térképemet!’ Ekkor elmondta a szülőknek, hogy most nem alkalmas az időpont az esküvőre. Paurnamasi a horoszkópra nézett és így folytatta, ’Most a hold, a nap és a csillagok nem állnak kedvező pozícióban. Ha Radha és Krisna összeházasodnak, akkor a kapcsolatuk nem lesz örök.’

Mindenki csalódott volt, de bíztak Paurnamasiban, hogy idővel Krisna minden vágyát be fogja teljesíteni.